Gyermekkacajok harsantak fel a Móra Ferenc Művelődési Házban október 13-án délelőtt. Az ovisok és az alsó tagozatos iskolások izgatottan várták a Léghajó Színház két színészét. Száraz Nagy Tamás és Szenti Gabriella nagyon színvonalas műsorral ajándékozta meg a kardoskúti gyerekeket. Érdekesen, a mai korra „átültetve” hallhattuk és élvezhettük a népmeséből már ismert „Kismalac és a farkas” történetét. Nem szokványos előadás részesei lehettünk, hiszen Tomi és Gabi a gyerekeket is bevonták a történetbe: Farkas Ferdinánd szövetségeseket keresett a gyerekek személyében, hogy könnyebben bejuthasson a kismalac házikójába. Közben még játékos formában a számolás és az illemtan sem maradt el, így az önfeledt szórakozás közben játékosan tanultak is a gyerekek. Nagyon szép délelőttöt varázsoltak a gyerekeknek!
Vendégünk: Léna
Léna éppen 1 hónapja kerekezett vissza 10905 km-es európai körútjáról. 18 országba kalauzolt el minket három és fél órás beszámolóján 2006. október 4-én, a Móra Ferenc Művelődési Házban. A 125 nap eseményeinek csak egy kisebb töredékét ismerhettük meg ezen az estén. Legutóbbi útja is rengeteg élménnyel, benyomással gazdagította az utazót. Előadására a vágatlan, 11 órás filmanyagát hozta, ebből csemegézett nekünk. Élménybeszámolója alatt csak úgy peregtek a filmkockák! Lénárt Feri most tervezi a filmanyag összevágását, illetve egy útikönyv megírását kezdi el hamarosan. További terveiről is beszélt, ami már nem egyedi vállalkozás lenne. Mongóliába illetve Pekingbe szeretne két keréken eljutni, azonban ide már egy társsal indulna. Szerencsés vállalkozást és kitartást kívánunk neki!
Az idősek világnapját ünnepeltük
Október 3-án vacsorás összejövetelt tartott a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub. Az Idősek Világnapja alkalmából tartott rendezvényünkön a kialakult szokás alapján köszöntöttük az idén évfordulós szülinapos tagjainkat. Nagyon örültünk, hogy személyesen is eljött Gombkötő Mihályné, Margitka néni, akit 80. születésnapjához közeledve felköszönthettük, és mihamarabbi gyógyulást kívánhattunk neki. A klubtagok közül a Csáki házaspár is ünnepelt, hiszen Sándor bácsi az idén 70 éves, Erzsike néni pedig 65 éves. Ajándéktárggyal köszöntöttük a fiatalabbakat is, Zsigovics Imréné Erzsike nénit és húgát, Bíró Dávidné Ilonkát. Az Idősek Világnapját nem csupán helyben fogjuk megünnepelni, mivel hamarosan két megyei rendezvényre is ellátogatunk. Október 12-én, Vésztőn, a helyi művelődési házban tartandó megemlékezésre látogat el a klub képviseletében egy 5 fős kiscsoport. Október 20-án a Megyei Nyugdíjas Egyesület által rendezett nagyszabású ünnepség részesei lehetünk Békéscsabán, a Városi Sportcsarnokban. Reméljük ezen alkalmak is lehetőséget adnak más nyugdíjas csoportokkal való megismerkedésre, s a közös kulturális rendezvények pedig mindannyiunk örömére szolgálnak majd.
Külön busszal a játszóterünkre
Az indián nyárnak köszönhetően több környékbeli óvoda döntött úgy, elhozza a gyermekeket a mi játszóterünkre, hogy a jó levegőn szaladgálva, az uniós normáknak is megfelelő játékeszközökön szórakozhassanak a kicsik. Sajnos még mindig kuriózumnak számít a környéken az ilyen kialakítású játszótér.
Önkormányzati választások eredményei
Ramasz Imre László polgármester
329 szavazat
Testületi tagok:
Gombkötő Lajos István
Verasztóné Szabó Irén
Pusztai Ádám Sándor
Gombkötõ Csaba Lászlóné
Mórocz Lajos Zoltán
Lengyel Györgyné
Kulima István Ferenc
Útfelújítások
Amint befejeződtek a kerékpárút felújítási munkálatai, rögtön nekiláttak négy utca – Liget sor, Ady sor, Muskátli sor, Arany János utca – aszfaltozásához. A friss, vastag aszfaltréteg – elméletileg- 20 évre jelent megoldást az utak minőségének megőrzésében. Három utcát pályázati pénzből, míg az Arany János utcát és a kerékpárutat saját anyagi forrásból fedezi az önkormányzat. Ha minden a tervek szerint halad, jövőre talán ismét 3-4 utca (Rózsa utca, József Attila utca, Rákóczi sor) igencsak megviselt burkolatai kerülhetnek felújításra. Az időjárás is kedvez az aszfaltozási munkálatoknak, hiszen jó iramban tudnak dolgozni a gépek, így biztosítva a megfelelő minőséget.
Munkácsy kiállításon jártunk
Péntek délután Kardoskút minden korosztályát képviseltetve indultunk el egy szép kiállítási élmény reményében Békéscsabára. A 20 fős csoport tagjai nem csalódtak, hiszen páratlan és ebben a formájában megismételhetetlen időszaki kiállítás látható a megyeszékhelyen. Első utunk a Munkácsy Mihály Emlékházba vezetett, ahol a nagyon színvonalas és tartalmas tárlatvezetés során megismerhettük a világhírű magyar festőművész családjának történetét, festői korszakainak állomásait, s természetesen gyönyörködhettünk a mester képeiben a kiállított családi bútorzatok között. Az emlékház történetéről megtudtuk, hogy a mester születésének 150. évfordulójára, 1994-ben nyílt meg a nyolcszobás udvarház. Az 1840-es években épült klasszicista épület méltó hely az állandó kiállítás bemutatására. Munkácsy édesanyjának a testvére, Reök Sarolta volt a ház építtetője, Steiner Jakab felesége. Náluk élt Munkácsy húga, miután árván maradtak. Munkácsy 8 évesen került Miskolcról Békéscsabára, anyja öccséhez, Reök Istvánhoz. Ő egyedül élt, a kisfiú Munkácsyt ő tanítgatta otthon, aki játszani ide, a mostani emlékház épületébe járt Steinerékhez. Miután híres festő lett belőle többször is visszatért Békéscsabára, s a város díszpolgára lett. Halála után először itt neveztek el utcát róla és a világon egyedül itt tisztelegnek emlékházzal életműve előtt. Igen sokat időztünk az emlékházban, ahol a kedves tárlatvezetőnk instrukciói alapján jól felkészültünk a „nagy kiállítás” megtekintésére. Közeledve a Munkácsy Mihály Múzeum bejáratához láttuk, nem csak a mi csoportunk kíváncsi a híres alkotásokra. Rövid várakozás után bejutottunk a csodálatos termekbe. Nagyon szépen összeválogatták a rendezők a kiállítási anyagot. Pákh Imre Amerikában élő magángyűjtő tulajdonából 29 festményt láthattunk itt. A világon a mester képeiből ő rendelkezik a legnagyobb számú magángyűjteménnyel. A tárlatra kiállítási anyagot kapott a múzeum más gyűjteményekből is, az Arad Megyei Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériától, a Móra Ferenc Múzeumból. Csodálattal néztük ezeket a Magyarországon is ritkaságnak számító alkotásokat, hiszen az itt lévő festmények talán nem is biztos, hogy Magyarországon valamikor is újra együtt láthatóak lesznek. Kár lett volna elmulasztani ezt a kiállítást! A múzeumban még megtekintettük a megyénk népi hagyományát bemutató kiállítást is. Az idősebbek örömmel emlékeztek vissza a fiatal korukat megidéző használati tárgyakra, eszközökre és a szép népviseletre, amiket mi is, fiatalabbak érdeklődve néztünk. Békéscsabai kirándulásunk befejezéseként még egy rövid pihenőre elballagtunk az Andrássy útra. A sétálóutcán beszélgetéssel, vacsorával töltöttük el az időnket. Szép képzőművészeti élményekkel gazdagodva tértünk vissza Kardoskútra!
Ismét kisütöttük
A Pünkösdi zsírégetés folytatásaként került megrendezésre a szombat esti szalonnasütés a Művelődési Ház udvarán. A Fehértó napja levezetéseként is felfoghatjuk a programot. Szerencsére mellénk állt az időjárás, nagyon jó időt sikerült kifognunk. A sütés több „hullámban” zajlott. Az elsők már 17: 00-körül elkezdték sütni a különböző technikákkal bevagdosott, feldíszített szalonnájukat, több-kevesebb sikerrel. Ahogy az elsők jóllakottan távoztak, helyük nem maradt üresen. Ugyanis jöttek folyamatosan az emberek. Volt, aki csak nézőnek állt be, volt aki a zsíros kenyérért jött. A parázs hangulatos fénye mellett jókat beszélgettünk, fel elevenítve az elmúlt nyár történéseit. Remélhetőleg még az idén egyszer összejön a csapat – ha az idő is engedi-, és újra kisütünk valamit!
Lillafüreden jártunk
Szeptember 6-án korán hajnalban keltek Kardoskút Község nyugdíjasai. Míg mások nyugodt álmukat aludták, addig az útra kelők fürgén igyekeztek a Művelődési Ház elé. 5 óra előtt pár perccel mindenki meglepődve látta, hogy egy gazdagon felszerelt luxusbusz fordult be a Március 15-e térre a kirándulni indulókért. Talán nem is igaz…- mondták egyesek. Bizony, ilyen nagy autóbusszal sokunk nem is utazott még! A Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaival örömmel készültünk erre az útra, hiszen a Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat Díjkiosztó Ünnepsége körüli napokban már mindennapos téma volt közöttünk, hogy kik jönnek velünk erre a szépnek ígérkező útra. A busz teljesen megtelt, hiszen a klubtagok mellett más kardoskúti nyugdíjas korúak is velünk jöttek. Szerencsére a hűvös augusztus végi napok után igazi vénasszonyok nyara köszöntött be. Utunk során csodálatos napsütésben és felejthetetlen élményekben volt részünk. Az is igaz, hogy nem csupán szép emlékeket hoztunk magunkkal, hanem az izomláz is társunk lett az út során. Erre azonban felkészültünk, hiszen tudtuk, hogy sokfelé fogunk ellátogatni a nap folyamán. Amikor megláttuk a Miskolcot jelző várostáblát, akkor már tudtuk hamarosan elérkezünk első úti célunkhoz, a Diósgyőri Várhoz. Nagy öröm volt számunkra az, hogy megismerkedhettünk élet közelből azzal a várral, amely több magyar királyné kedvenc tartózkodási helye is volt. A várban több kiállítást is megnéztünk és a XIV. századra jellemző öltözékekben lévő, korhű környezetbe varázsolt bábuk megelevenítették számunkra a virágzó középkor életét. Többen közülünk kipróbálták azt a távcsövet, ami igazi világújdonságnak számít, hiszen aki belenéz, megláthatja milyen volt a nézett terület korábban. Számítógépes grafikával építi a program a látványhoz a vár elképzelt, régi formáját is. A várban meglátogatható a középkori páncélokat és fegyvereket bemutató kiállítás, a Nagy Lajos velencei háborúit lezáró békekötést szemléltető panoptikum (az eredeti helyszínen), egy lovagi enteriőr, a pálos rend életét bemutató kiállítás és a vártörténeti kiállítás. Gyorsan elrepült az a két óra, amit itt töltöttünk. Diósgyőr után festői tájakon keresztül érkeztünk meg az idegenforgalmi szempontból is jelentős Lillafüredre. Itt a Hámori-tóra tekintő, a híres és gyönyörű, 76 éve épült Palota Szálló szomszédságában lévő étteremben megebédeltünk. Kirándulásunkat sétával folytattuk a Palota Szálló melletti parkban. Megnéztük Magyarország legnagyobb vízesését, ami 20 méter magasból zúdul le. Most sajnos nem olyan bő vízzel rendelkezik mint korábban, de a látvány így is megfogott Bennünket. Utána a csoport egy része megpihent, a többiekkel együtt elmentünk a Szt. István-barlang terméskőből épült, tájba illeszkedő bejáratához. Amíg várakoztunk- hogy az idegenvezetővel beléphessünk a barlangba- addig pihentünk, s jót beszélgettünk. A barlang felfedezője valójában egy kutya volt, aki a századforduló táján esett a bejárati „verembe”, s napokig vonyítással jelezte, hogy nem tud kijönni. A barlangban elég hideg volt, de a 8-10 Celsius fok nem szegte kedvünket, hiszen olyan csodálatos természetes cseppkőképződményeket láttunk, amiket még fantázianevekkel is elláttak a legelső barlangászok. A különböző termeket bejárva eljutottunk az ún. „színházterembe” is, ahol olyan jó akusztika van, hogy az idegenvezető kérésére még dalra is fakadtunk egy másik csoporttal együtt. Ez leírhatatlan élmény volt számunkra! A barlangból már nagyon sietnünk kellett vissza az erdei kisvasút Lillafüredi állomásához, ahonnan közel húsz km-t tettünk meg a Bükk hegység megragadó tájain át. Ez a nosztalgiavonatozás a késő délutánunk fő programrésze volt. A nyitott tetejű kocsikból kitekintve láttuk a híres pisztrángkeltetőt is, s az alagút sötétje is nagy hatással volt ránk, amikor áthaladtunk alatta. Utunkat ezután Eger felé folytattuk, ellátogattunk a Szépasszony völgybe is. Az esténket a Balla Pincészetben töltöttük, ahol közülünk már jó páran visszatérő vendégnek számítanak. Jó hangulatban, beszélgetések és éneklések közepette telt el az idő felettünk. A visszaúton még egy romantikus filmvígjátékot is megnéztünk a mi kis alkalmi mozinkban, az autóbuszon.
Remek kirándulásban volt részünk, reméljük legközelebb is hasonlóan szép helyekre jutunk el!
Simább utakon – megújult a kerékpárút
Hamarosan figyelni kell azon kerékpárosoknak, akik falunkban a kerékpárutat választják közlekedésük helyszínéül, hogy el ne aludjanak a kerékpározás közben, ugyanis teljesen új felülete lesz a templomunktól-vasútállomásunkig tartó kerékpárútnak. Régóta igencsak töredezett, hiányos felületű volt. Kerülgetni kellett a töréseket, hiányos részeket. Az oldala megerősítésre kerül beton lapokkal a köztes része pedig vastag aszfalt réteget kap. Így elkerülhető az évek múlásával történő szétcsúszása a felületnek. Ezen túl tehát kényelmessé válik a kerékpárosok számára – ha rövidtávon is – a közlekedés. Reméljük, hamarosan az Orosháza – Tótkomlós közötti, útnak igencsak jóindulattal nevezhető felület is javításra kerül.
Kardoskúti Kézműves Kör
A Kardoskúti Kézműves Kör vezetője, Andrékó Pálné húsz éve foglalkozik szalmafonással, játékkészítéssel. Kezdetben csak a saját gyermekei ültek le mellé játszani, majd a játék öröme elterjedt a gyerekek között és bekéredzkedtek a barátok is. Csoporttá fejlődött a kis közösség, a létszám folyamatosan nőtt. A csoport mára a Móra Ferenc Művelődési Ház berkein belül működik.
A szalmafonás mellett érdeklődés mutatkozott más kézműves tevékenységek – gyékényezés, tojásfestés, gyöngyfűzés, játékkészítés, babakészítés, stb.- iránt, így ilyen foglalkozások is vannak.
Minden foglalkozás azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek kézügyessége javuljon, vegyék észre a maguk körül lévő anyagokat, ezekből tudjanak tárgyakat készíteni. Ismerkedjenek meg a környezetük múltjával. A csoportnak komoly magatartásfejlesztő hatása is van. Az egyébként mozgékony gyermek figyelme a foglalkozás során tartóssá válik.
Az óvodai foglalkozások során már 3 éves kortól játszható a szalmafonás. Az évek során a játszóházak legtehetségesebb tagjai pályázatokon indultak, ahol szép eredménnyel végeztek.
Az Országos Népi Ifjúsági Kézműves Pályázatot már 6 alkalommal hirdették meg, több kategóriában. Csoportunk mindegyik alkalommal nyertesként végzett illetve tagjai közül többen egyénileg is nyertek: Kovács Bettina, Kurai Erika, Balázs Réka, Verasztó Zsuzsanna, Verasztó Anna, Andrékó Csilla, Andrékó Mónika, Andrékó Katalin, Tóth Adrienn, Horváth Nikolett, Márki Edit, Kocsány Kitti, Szamosközi Edit és még sokan mások.
Becsengettek. Évnyitó az iskolában
Pusztai Ádám Igazgató Úr nyitotta meg a tanévet a kora őszi időjárás elől az Általános Iskola ebédlőjébe sereglett diákok és szüleik előtt. Minden adott az évkezdéshez. Az Önkormányzat biztosítja a szükséges pénzeszközt a tanév megkezdéséhez. Minden diák ingyenesen jutott a tankönyvekhez, ami nem kis terhet vett le a szülők válláról, hiszen akár tízezer forint is lehet némely korcsoport tankönyve. December 31-ig az étkezés is ingyenes lesz minden tanulónak. Január 1-től pedig majd az új testület fog dönteni a szabályozásról. Mivel a tavalyi évben nem volt első osztály, így az idén nem lesz második. Lesz viszont rengeteg színtere annak, hogy a gyermekek kipróbálhassák tudásukat, érdeklődésüket különböző szakkörökön. Tervben van például egy, nem csak gyermekeknek szóló moderntánc tanfolyam is a Művelődési Ház keretein belül. De emellett számos foglalkozás fog indulni a jövőben. Már csak a gyermekeken fog múlni, hogy mennyire lesznek nyitottak egyes irányban. A tanári testületben személyi változás nem történt a tavalyi évhez képest. Lengyel Györgyné Emike sajnálatos betegsége miatt nem tudja folytatni a tanítást, de megüresedett helyére nem kellett új tanerőt felvenni. Innen is kívánunk neki minél előbbi gyógyulást!
XX. Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat díjkiosztó ünnepsége
Előszó
Az elmúlt két évtizedben rengeteg pályamunka érkezett a Móra Ferenc Művelődési Házba. A 2005-ös év összegyűjtött irodalmi alkotásaiból adunk közre most ízelítőt. Azok a nyugdíjasok, akik pihenőidejüket versírással, tollforgatással töltik, bizony nagy örömmel és várakozással készülnek. Minden évben találkozunk új alkotókkal, így méltán mondhatjuk, hogy ez a kicsiny Békés megyei település, Kardoskút vonzza a nemes gondolatokat, a tiszta érzéseket közlő alkotók táborát.
Jelen kötetünkben is példáit láthatjuk annak, ahogy őszintén, minden körmönfontság nélkül íródnak meg a családi élet, a szerelem, a hazaszeretet, s az élet általános kérdéseit megfogalmazó alkotások. Minden ember másként éli meg az élet nagy és kicsiny, elröppenő pillanatait. Ezért is érdekes ugyanannak a témának a különböző látásmódú, más érzelmi hátterű megközelítése. Aki évről évre olvassa az antológiánkat az már a kíváncsiság izgalmával veszi a kezébe: vajon az elmúlt évben kik írtak, s miről…
Kívánom, hogy a Kardoskúti Antológia mellett eltöltött percek, órák legyenek mindenki számára felüdítőek, elgondolkodásra késztetőek!
A jövő évre előre tekintve – látva a már beérkezett idei pályamunkákat, s bízva a maradandó értékek újraközlésében – ígérem szép lesz a folytatás is.
Ezúton megköszönöm az eddigi és a jövőbeni remélt támogatását Önkormányzatunknak, s minden kedves segítőnknek!
Kardoskút, 2006. július 17.
Pappné Neller Borbála
megbízott vezet
Minden pörkölt elfogyott!
Díjátadó ünnepség a Művelődési Házban
Nagy számmal érkeztek vidéki vendégek is 2006. augusztus 26-án, a nyáron külsejében megújult Móra Ferenc Művelődési Házba. A nyugdíjas korú alkotók, vendégeink és a helyi klubtagok izgatottan várták, hogy elkezdődjön az idei díjátadó ünnepség, s hogy újra együtt lehessenek a régi barátok, ismerősök. 2006. fontos dátum az évről-évre meghirdetett nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat életében. Immár húsz éve annak, hogy Nagyné Szöllősi Teréz, az akkori igazgatónő elindította útjára a mára közel két évtizedes hagyománnyal büszkélkedhető Kardoskúti Antológiát. Nagy örömünkre szolgált, hogy a hagyományt elindító igazgatónő nem feledkezett meg egykori pályázóiról, s községünkről. A felidézett múlt kapcsán díjat ajánlott fel az idén egyetlen helyi pályázónak, Kurai Jánosnénak. Nagyné Terike áldozatos munkáját évekig Lengyel Györgyné Emike folytatta. Köszönet illeti azért, hogy az évek alatt biztatására a pályázók töretlen kedve megmaradt, amit a megjelent antológiák szép sora is bizonyít. Az idei évben 45 pályázó adta be műveit vers illetve próza kategóriában. A legtöbben Békés-, és Csongrád megyéből érkeztek pályamunkákkal, de Budapestről és Debrecenből is volt jelentkezőnk. A minősítést Dr. Hévvizi Sándor irodalomtörténész végezte, az ő értékelését hallhatta a köszöntőbeszéd után a hallgatóság. A díjazott művekből a szokásokhoz híven részletek hangzottak el, Móga Borika óvónő előadásában. Ezúton is köszönet illeti fáradságos felkészüléséért. A délelőttöt színesebbé varázsolta az orosházi Bokréta Népdalkör hangulatos népdalcsokra, Nagy Orsolya és Szemenyei Gréta zongorajátéka. A pályázók jókedve az ebédhez közeledvén csak egyre nőtt, hiszen a díjátadó ünnepség hivatalos része után a vendégek egymást szórakoztatták énekléssel, szavalatokkal. Kodrán Sándor tárogatójátéka igazi meglepetés volt a közönségnek. Közben a bográcsokban is főtt az ízletes marhapörkölt, ami az idén különösen finomra sikeredett, s nagyon kelendő volt, hiszen egy kanállal sem maradt belőle!
A nyugdíjasok ismét maradandó élményekkel és szép ajándékok kíséretében hagyhatták el Kardoskutat!
Díjazottak:
Vers kategória
I. díjasok: Fazekas Géza (Gyula)
Gazsi János (Budapest)
Gyulai Bálint Tibor (Békéscsaba)
II. díjasok: Gimesiné Dr. Dudás Irén (Szeged)
Pelle Ferenc (Békéscsaba)
Szepsy Eleonóra (Szeged)
III. díjasok: Cséfai Szelezsán György (Tótkomlós)
Dimák Béla (Nagyszénás)
Várkonyi Gyula (Hódmezővásárhely)
Különdíjasok: Antal György (Tótkomlós)
Csicsely Mihály (Békéscsaba)
Forró Béla (Erdély)
Frák Ferenc (Nagyszénás)
Máté Lajos (Debrecen)
Náfrádi Géza (Csanádapáca)
Rákóczi Rudolf Géza (Telekgerendás)
Surinya Antal (Hódmezővásárhely)
Jobb Aranka (Erdély)
Próza kategória
I. díjasok: Áchim Pál (Békéscsaba)
Borbíró Lajos (Füzesgyarmat)
Szőke Ildikó (Füzesgyarmat)
II. díjasok: Ágoston Ilona (Szeged)
Kócsóné Dékány Piroska (Szeged)
Nagyajtai Kovács Zsolt (Békéscsaba)
III. díjasok: Dimák Béláné (Nagyszénás)
Fabinyi Gáborné (Orosháza)
+Náfrádi Gézáné (Csanádapáca)
Különdíjasok: Bozsó József (Szeged)
Kardos Mihályné (Hódmezővásárhely)
Nagy Erzsébet (Szarvas)
Sántáné Kurunczi Mária (Szeged)
Sótyi György (Békéscsaba)
Szabó Sándorné (Okány)
Anna és Pán Péter
Csingi-ling és Pán Péter
Anna álmába jön el.
Elviszik Őt messzire.
Egyenesen Disney-be.
Látnak Ők ott sok csodát,
Ózt és Donald kacsát.
Várja Őket hét törpe,
Meg a jó Hófehérke.
Csipkerózsika álmába,
Ottvolt még a szobába.
A királyfi ébreszti,
Mert Őt nagyon szereti.
Piroska az erdőbe,
A farkas megy elébe.
A vadász és a nagymama,
Ott vannak a kunyhóba.
Hukk kapitány a gonosz,
Amit Ő tesz mindíg rossz.
Volt még sok csodás mese,
Abba a szép Disney-be.
Ha valaki jó barát,
Megláthatja a csodát!
Anna és a Pán Péter,
Kézen fogva viszik el.
(Fazekas Géza)
János és a kisvonat
Hegyen, völgyön keresztül,
Fut egy vonat egyedül.
A síkság a lepedő.
Párna lett a hegytető
Kis Jánoska vezeti,
Mert Ő nagyon szereti.
Paplan volt a dombvidék,
Vagy kiszáradt tófenék.
Sín ezeken tekereg,
Élvezik a gyerekek.
A kis mozdony csi-fu-fu,
Város jön és kis falu.
Messze visz a képzelet,
Megmásszák a hegyeket.
Mese ország visszavárt,
Ott van a sok kis barát.
Ha a mozdony kifáradt,
Kihúzzuk a kiságyat.
Álmában még neveti,
Hogy Jánoska szereti
(Fazekas Géza)
Ballada az öregségről.
Kár mindig az öregségről
írni, úgyis jön magától,
de, ha más téma nincs kéznél,
Neked, Komám megbocsájtom.
Hetvenkedve írogatunk,
pedig más dolgunk is volna,
az emlékezés szövetét,
már a pókháló bevonja.
Hamarabb felejt az ember,
és gyorsabban is kifárad,
még a lelke mélyéről is
mindig csak a panasz árad.
Ne gondolkozz mindig azon,
hogy az évek hogyan szállnak,
úgyis más készíti el majd
valamikor a leltárad.
Ránk könyökölt ez a század,
kilúgozta az erőnket,
de jó helyzetbe hozta az
állandó törtetőket.
(Gazsi János)
A kardoskúti Verlen
Kardoskúton még néhány családi gazdaságban tartanak lovat, és valamennyit munkára is használnak. Jelenleg nem mondható gazdaságosnak a lótartás, viszont a lovak szerelmesei áldozatot hozva is ragaszkodnak hozzá. Az egykori tanyavilág hangulatát idézi és fokozza a lovas fogat látványa, a kocsi zörgés. Fontos, hogy fennmaradjon ez a hagyomány, a puszta, az alföldi táj, a betyár romantika mementójaként:
„Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.”
Már Petőfi leírta azt, amit ma is éreznie kell az alföldi embernek, amely minden magyar számára érték. Saját magunk alakítjuk országunk arculatát. Ilyen érzelmek, és gondolatok is kovácsolták azt a kocsit melyet saját tervezés után Verasztó Imrével létrehoztunk 2005-ben Kardoskúton. A kocsi nevét a készítők vezetéknevéből Verasztó Lajos (Imre bátyja) alkotta: VERLEN. (Véletlen egybeesés, hogy a Verlen kocsi könnyedsége, finomsága emlékeztet a nagy francia költő, Verlain (ejtsd: Verlen) költészetének könnyedségére és finomságára.
A fogatot úgy terveztem, hogy a lovaknak, hajtóknak, és az utasoknak egyaránt kényelmes, stabil, és megbízható legyen. Lehetőség van egy, illetve több ló befogására is. Egyes fogat esetében a ló középen jár két rúd között. Kettes, vagy négyes fogatnál a kocsirúd lengéscsillapítóval szerelt. A két használati mód egyszerû (2 perc) szereléssel cserélhető.
A rugókat a székesfehérvári Balogh dinasztia évszázados tapasztalatok alapján készítette. A kocsi csapágyazott és gumi ráfos acél kerekeken gurul, hidraulikus fékrendszerrel ellátva. A biztonságos és könnyed fordulást, kanyarodást a fixen beépített forgó zsámoly teszi lehetővé. A nyomtáv és a tengelytáv arányának, valamint a tervezett súlypontnak köszönhető a stabilitás. A váz zártszelvényből készült, amelyet acéllemez borít.
Párnázott bőrülések, kőrisfa, és rozsdamentes acél biztosítja a megfelelő komfortot. A fogathajtó a megszokottnál kedvezőbb üléspozícióval rendelkezik. Az utasok a biztonság kedvéért alacsonyabban ülnek a hátsó üléseken, és kényelmesen lehet le és fel szállni.
A szállítható személyek száma hat fő. Küllemben és használatban megfelel a vadász-hintó kategória követelményeinek, ezt börzsönyi vendégvadászokkal is teszteltük. A 2006. évi Falunapon szervezett fogathajtó versenyen Nagy Ferenc kardoskúti fogathajó negyedik helyezést ért el a VERLEN- nel.
Remélem ez is részévé válik annak a folyamatnak, mely öregbíti kis falunk hírnevét!
Lengyel György
VII. Falunap
Meleg nyári idővel köszöntötte a természet a VII. Falunapot, 2006. július 22-én. Gazdag és színes programsorozat várta az érdeklődő közönséget. A több helyszínen zajló műsorok a korábbi évekhez hasonlóan rengeteg látogatót vonzottak Kardoskútra. Korán elkezdődött a nap a fiatal focisták számára. Az Általános Iskola pályáján öt csapat mérkőzött meg egymással. A hangulat, a játék öröme biztosíték arra, hogy a már hagyománnyá vált Kispályás Labdarúgó Tornát lehetőség szerint jövőre is megrendezze Kardoskút. Amíg a focista fiúk pihentek, az idő alatt Török Attila edző vezetésével a Taekwoon-do Életmód és Tömegsport Egyesület érdekes bemutatóját láthatta a közönség. A Móra Ferenc Művelődési Ház udvara is már korán reggel benépesült. Itt a pörköltfőzők készítették el remekműveiket, a látogatók legnagyobb örömére. Sokféle finomság rotyogott a bográcsokban, mindenki megtalálhatta az ízlésének megfelelőt a szokványosabb és a vadhúsokból készült pörköltek közül. Reggel 9 órakor nyílt meg a Művelődési Ház klubtermében Szalók József (1922-1994) emlékkiállítása. A művész Úr családja is képviseltette magát a színvonalas megnyitón, ahol Mészáros Zsuzsa, a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház művészeti vezetője méltatta nagybátyja munkásságát. A művész a Nagybányai Festőiskola hagyományait, festészeti elveit követte, amely jól látszik az itt kiállított művein. A családi hagyatékból idekerült 13 kép többsége tájkép illetve csendélet, a falusi, egyszerű élet megelevenítésével. A kiállítás központi részén a művész 1981-ben készült Önarcképét tekinthetjük meg. A gyermekek is sokféle játék közül válogathattak a Falunapon. A Március 15. téren a parkban óriáscsúszdás ugráló vár, körhinta, céllövölde és kézműves foglalkozás várta őket. A vásári forgatagról a kereskedők bazársora gondoskodott. A Ligetben a Széchenyi Zsigmond Vadász Társaság képviselői játékos formában tartott álló- és futó vad céllövő versenyt. Sokan részt vettek ebben a nem mindennapi programban. Ez idő alatt megérkezett Tótkomlósról az Ifjúsági Fúvószenekar, Krcsméri János karnagy Úr vezetésével. Az izzasztó meleg ellenére a fiatal zenészek kitartóan fújták az indulókat Kardoskút központi utcáin. Egy kis szusszanás után remek térzenét adtak a park hűs fái alatt az odasereglett hallgatóságnak. Igazán megérdemelték a kitartó tapsot. A község lakóit a hagyományok szerint minden évben ünnepi Istentiszteletre invitálja az Evangélikus Egyház. Az idén is így volt, Laczki János lelkész Úr tartotta meg az áhítatot a Kardoskúti Evangélikus Templomban. Ebéd után a Fogathajtó versennyel kezdődött el a délutáni programsorozat. A Sportpályán kilenc fogat mérte össze ügyességét és gyorsaságát egymással. A közel kétórás program végén lehetőség nyílt arra, hogy a kíváncsiskodók közül többen is kipróbálják a hintókat a pályán. Sokan a Művelődési Ház elé is ezen érkeztek meg a következő programra. Itt a Desperado Alapfokú Művészeti Iskola tánccsoportjai mutatták meg tudásukat, hiszen egész évben szorgalmasan gyakorolnak a művelődési házban. A szülők, rokonok, ismerősök örömmel figyelték a „táncos lábú” gyerekek műsorszámait. Ezután következett a nagyteremben a Díjkiosztó ünnepség. A nagyszámú érdeklődő előtt osztotta ki Ramasz Imre polgármester Úr a Pörköltfőző verseny, a Kispályás Labdarúgó torna díjazottjainak járó jutalmakat. Az idén is meghirdetésre került a „Virágos Kardoskútért” pályázat, amelyre csak három fő nevezett be. Így a zsűri úgy döntött, hogy végigjárja a község minden lakóingatlanát. Ennek eredményeként a zsűri elnöke, Dr. Mészáros Erzsébet jegyző asszony több különdíjat is kiosztott az arra érdemeseknek. A VII: Falunapon először – Varga Pál ötletének és lebonyolításának köszönhetően- a „Virágos Kardoskútért” pályázathoz egy internetes szavazás is kapcsolódott. Károlyi Jenőné ingatlana nagy többséggel nyert, és így ő vehette át a pályázatra külön elkészített hímzett „kardoskut.extra” pólót. Ezután a Kardoskút Községért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Bódi Jánosné jutalmazta meg a végzős 8. osztályos tanulókat. A Cinkusiak Baráti Köre által kiírt pályázaton díjnyertes pályamunkájáért pedig Szamosközi Edit vehette át a vándorserleget Deák György Elnök Úrtól. Kiemelték emellett Szemenyei Grétát is, aki a kardoskúti disznóvágások hagyományát dolgozta fel pályamunkájában. A díjkiosztó ünnepség után a tömeg átvonult az Általános Iskolába. Már a Művelődési Házból kilépve látszott, nagyon sötét fellegek közelednek a település felé. Sajnos nem maradt el a jóslat, miszerint nem múlhat el falunap eső nélkül. A külföldi néptánccsoportok már készülődtek az esti fellépéshez, amikor nagy villámlások, dörgések közepette eleredt az eső. Nagy várakozással tekintettünk az esti szabadtéri programok elé, s lám mindez egy pillanat alatt meghiúsult…! Nagyon gyorsan meg kellett hozni a nehéz döntést: át kell szervezni minden esti programot a Művelődési Házba. Hála a gyors és segítőkész kezeknek, kis csúszással megkezdődhetett a néptánc gála a nagyteremben. Közben lázas készülődés zajlott a háttérben, vajon időben ide ér – e Tóth Gabi. Miközben a Lendorf Néptánc Együttes (Ausztria) befejezte a műsorát, megérkezett Tóth Gabi. Az eső csak egyre esett, de ez most már nem zavarta a hangulatot. Az olasz Kalamos Néptánc Együttes fergeteges műsorát vastaps kísérte. Sokan azt mesélték utána, hogy ilyen temperamentumos táncot már régen láttak! Öröm volt nézni ezeket a fiatal táncosokat. Miközben a táncosok ropták a színpadon, Tóth Gabi lázasan készülődött a fellépésére. Nagyon közvetlen és barátságos volt. Még a kardoskúti szerepléséről készülő anyagot is várja, mert valószínűleg saját honlapjára is feltesznek belőle részleteket. Ezt kísérőjétől, Édesapjától tudtam meg, aki lelkesen nézte várakozás közben a mi „kardoskut.extra” oldalunkat. Tóth Gabi fellépése állíthatom szuper volt! Semmi PLAY BLACK, teljesen élő hangot hallhattunk! Kár, hogy olyan gyorsan eltelt az idő, és Gabi hazament. A forró hangulat viszont nem! A DEJA-VU Együttes folytatta az esti programot. Kár, hogy nem a legelejétől volt felszabadult a közönség…pedig Fazekas Feri csapata mindent megtett ezért! A felszabadult bulizós hangulat a koncert közepe felé meglett, amit az Amigos Latinos is folytatott! Igen folytatott, mert az előzetes jóslatokkal ellentétben igen is jó muzsikát játszott a két srác! Ezt csak az tudja, aki önfeledten táncolt rájuk! Az est befejezéseként DJ. Musztafa szolgáltatta a zenét. Innen is köszönet jár Neki, hiszen nem csak az este (éjjel) folyamán vette ki a részét a zenei részek tolmácsolásában, hanem egész nap talpon és toppon volt! Igazi bulizós éjjelt varázsolt a Kultúrház falai közé!
Közben új nap virradt ránk….hajnal 4-ig szólt a dübörgő (!)zene.
Szép volt, jó volt, reméljük jövőre is ilyen lesz a folytatás!