Kardoskút

Közösen díszített karácsonyfa ékesíti a művelődési ház folyosóját a keddi teadélután óta. Kisebbek, nagyobbak örömmel érkeztek, hogy saját fenyődíszeikkel felékesítsék a község karácsonyfáját. Nem jött senki sem üres kézzel, hiszen a szeretet ünnepének jegyében egymás apró ajándékaival is gazdagodtunk. Ám nem csupán ezek örvendeztették meg szívünket, hanem a sok mosolygós arc a narancsos díszek és gyertyák készítése közepette, a gyermekek pásztorjátéka és hangszeres muzsikája. A családias hangulatban hamar eltelt az idő felettünk. Öröm tölt el, hogy sokan részesei lehettünk!

Mindenkinek szeretetteljes, szép karácsonyi ünnepnapokat és  békességben eltöltött, boldog újesztendőt kívánok!

Az Európa Uniós országok közös hovatartozásuk jelképeként létrehozták a .EU végződésű Domain neveket.

Miért hasznos, ha rendelkezik valaki .eu domainnel?

» kifejezheti nemzetközi kapcsolatait
» utalhat arra, hogy EU-s tagországban működik
» külföldről is könnyen kapcsolatba lépnek vele
» pozitív attitűdöt alakít ki a látogatókban

2006. december 16. A mai naptól – a sikeres regisztrációt követően – oldalunk elérhető a http://www.kardoskut.eu címen is.

Szt. Miklós püspök példájára sok gyermekhez elmegy a Mikulás. Így történt ez ma este Kardoskúton is, ahol a kézműves szakkörösök meglepődve látták, hogy a foglalkozásra bekopogott a messziről jött öreg Mikulás. Néhány ének után aprócska ajándék is előkerült a Mikulás zsákjából, aki sietve ment tovább, hiszen még rengeteg gyerek mondogatja:
– Vajon mit hoz az idén a MIKULÁS?

Az orosházi székhelyű „Tiszta Szívvel Egymásért Egyesület” 2006. november 23-án élelmiszercsomagokat osztott a Móra Ferenc Művelődési Házban. Száz kardoskúti család részesülhetett rászorultság alapján a lisztből, száraztésztából és kekszből összeállított adományból. Az egyesület még karácsony előtt ismételten osztást szeretne rendezni-tudtam meg titkáruktól, Lászlóffy Zoltánnétól-, aki maga is részt vesz önkéntes munkájával az élelmiszerek átadásában. Az egyesület céljáról, megalakulásáról röviden így nyilatkozott: 2005. óta működik egyesületünk 17 aktív taggal, akiket önkéntesek segítenek. Az egyesület elnöke Budai Sándor. Orosházán és kistérségében történik az élelmiszerek kiosztása. Kardoskútra most jöttünk először karitatív céllal, és a község részéről tapasztalt pozitív hozzáállás eredményeként a jövőben folyamatos osztásokat szeretnénk tartani. Az élelmiszereket a Budapesti Élelmiszer Banktól kapjuk ingyenesen, a szállítást vállalkozók végzik díjmentesen. Az egyesületünk adománylevelet ad a vállalkozóknak, akik így adójukból leírhatják a költségeket. 2006-ban eddig 12.000 család kapott 70 tonna élelmiszert általunk. Az egyesület elérhető Orosházán, a Kutasi u. 25 szám alatt, ahol továbbra is várjuk az önkéntes munkatársakat és az adományokat!

Köszönetet érdemel Tibáné Hamvasi Zsuzsa védőnő, aki egyeztetve a Polgármesteri Hivatal munkatársaival  igyekezett minden rászoruló családot megkeresni és az osztásban közreműködni.

2000-ben – a millennium jegyében – Kardoskút Község Önkormányzata pályázatot hirdetett a község címerének létrehozására. A terveket Kovács Ferenc grafikus készítette. A három terv közül a 2. számú nyert. Ugyan ebben az évben kiadott a település egy színes kiadványt, köszöntve a település 50 éves évfordulóját. Az alábbi sorokban a címer terveket készítő grafikus címer elemzését valamint a „Kardoskút 50 éves” című kiadványt olvashatjuk:

Címeralkotáskor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a legfontosabb heraldikai elvet, mely szerint annál értékesebb egy címer, minél kevesebb motívumot sorakoztat fel a pajzson. A címer elsődleges feladata ugyanis a megkülönböztetés, és sohasem az, hogy minél többet meséljen a tulajdonosáról

A község neve már önmagában is kínálja azt a lehetőséget, melyre a címertan tudománya is ösztönöz: ahol arra lehetőség nyílik, beszélő-, vagyis névcímer szülessen. A névcímer a településnév képi megfelelője. Az ilyen jellegű címereket – különlegességük okán – értékes címerekként tartja számon a heraldika. Beszélő címer születik a kard és kút egymáshoz rendelésével a pajzson, mint azt az I sz. terven is láthatjuk. A három heraldikai mesteralak – az úgynevezett dongás pólyák – egymás alatt a kútgyűrűk stilizált jelképei. A címerkép utal a névetimológia mindkét lehetőségére: a kútra és a Kardos családnévre, de ugyanúgy a kútban fellelt kardra is.

A 2 sz. címerterv beszélő jellege mellett szimbolizálja a természeti értékeket, a védelem alatt álló területjellemző madarának, a darunak a megjelenítésével. A daru népszerű címerállat, ábrázolásának jellegzetes hagyománya van: címerekben mindig követ tartva jelenik meg. Ez szimbólum értékével magyarázható: őrt álló madár, aki a veszély közeledtét a kő leejtéséből adódó koppanással hozza tudomására környezetének. Őr szerepe a község címerében mögöttes jelentéstartalommal is bír: jelképezi azokat a polgárokat, akik őrzik, megóvják, továbbörökítik a település hagyományait és értékeit.

A 3 sz. címertervben a mezőgazdasági tevékenységet szimbolizáló, legjellemzőbb termények kaptak helyet. Itt a kardok, miként a másik két címerben is a község nevére való utalás mellett emléket állítanak mindazoknak a kardoskúti polgároknak, akik a történelem folyamán életükkel és vérükkel adóztak a hazáért és szűkebb pátriájukért.

A heraldikai mázak – férnek és színek – a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. Ennek megfelelően szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:

Fémek:

arany /Nap/: értelem, ész. hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség,
ezüst/Hold/: bölcsesség, tisztaság, őszinteség, ártatlanság, szemérmesség.

Színek:
vörös /Mars/: hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség,

kék /Jupiter/: elvhűség, állhatatosság, ellenálló képesség, bizalom,

zöld /Vénusz/: szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.

A fenti gondolatok jegyében készítettem el Kardoskút címerterveit és ajánlom azokat szeretettel a Képviselőtestület figyelmébe.

Kovács Ferenc grafikus

1., számú címerterv

2., számú címerterv

3., számú címerterv

Hosszú időszak után újra színházi élményben részesülhettünk a csanádpalotai Kelemen László Amatőr Színjátszó Társulat jóvoltából. Manapság ritkaságnak számít az, ha egy társulat saját maga és nézőinek örömére önzetlenül lép fel. Ez történt a Móra Ferenc Művelődési Házban is, ahol 2006. november 17-én este jó hangulatot, vidám perceket szereztek nekünk. Az előadás előtt Ádok István, a csanádpalotai művelődési ház igazgatója ismertette a társulat névadójának jelentőségét. Megtudhattuk, hogy Kelemen László volt az első magyar nyelvű színház igazgatója, s Csanádpalotán 1811-1814 között ő töltötte be a kántor-tanítói tisztet. Tragikus halállal végződött élete, megvadult lovai árokba fordították kocsiját, s rögtön szörnyethalt. Csanádpalotán az Ótemetőben van eltemetve, sírhelye körül nagy Emlékpark áll.  Kelemen László így kötődik e Csongrád megyei kistelepüléshez. A palotaiak már az 1920-as évektől kezdődően szorgalmazták színtársulat működését. Kisebb kihagyásokkal folyamatosan volt színjátszó csoport Csanádpalotán. A jelenlegi társulat 2001-ben, 20-25 állandó taggal alakult újjá Ádok István ösztönzésére. Rendszeresen új színdarabokkal lépnek fel vidéken és külföldön is. Az ún. szomszédolások alkalmával egyik község társulata ellátogat a másik település színjátszó köréhez, így egymást és a nézőket szórakoztatva közös élményekben részesülnek. Nagy örömünkre szolgált, hogy meghívásomra most három színdarabbal Kardoskútra is ellátogattak, ahol jelenleg nincs társulat, de régebben itt is működött. Az előadásra nagy izgalommal készültünk – készültek, hiszen minden helynek meg van a maga atmoszférája, sajátos közönsége. Szerencsés helyzet alakult ki nálunk, hiszen a legkisebb gyermekektől kezdve a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát a nézőtéren. Reméljük, hogy az új repertoár tavaszi bemutatója után ismét vendégeink lesznek, s a mostani előadás visszhangja után még többen nézik meg a palotaiak játékát. Végezetül engedtessék meg egy utolsó gondolat, ami a három színdarab megtekintése után fogalmazódott meg bennem: el lehet menni – sőt kell is- nagy színházakba, meg lehet tekinteni elismert nagy művészeket, de ilyen önfeledt játék és nevetés után azt a varázslatot, amit a kardoskúti nézők megélhettek, nem biztos, hogy máshol és másoktól ilyenformában megkaphattuk volna!

Tényleg szívből jött a tapsunk!

Játékkészítő- és rajzpályázatot hirdetett meg az orosházi Petőfi Művelődési Központ Kht. November 10-12. között szakmai tanácskozást is szerveztek, illetve játékkészítő iparosok, kereskedők is kiállították munkáikat. A művelődési központ folyosóján a gyermekek rajzait láthattuk, legnagyobb örömünkre a legkisebbek kategóriájában Lőrincz Kitti (5 éves) I. díjas lett! A régi idők játékait megelevenítve igazán csekély számú kiállított tárgyat láthatott a közönség. Kár, hogy nem gyűlt össze több játék, nem volt érdeklődés ez iránt. A koncertterembe belépve az árusok portékái mellett megcsodálhattuk a gyermekek és a felnőttek saját készítésű pályamunkáit. A Kardoskúti Kézműves Kör gesztenyéből készített memóriajátékát a zsűri III. díjjal jutalmazta. 10 gyermek örülhet az ajándékul felajánlott helikopter-makettnak, amit a következő foglalkozások valamelyikén össze is fogunk állítani. Nagyon megörültünk, amikor az eredmények elhangzásakor Kocsány Kitti nevét is meghallottuk. Korcsoportjában egyéni II. helyezett lett. Kitti malomjátékot készített fonott csuhé technikával és kukoricaszemek felhasználásával. A felnőttek közül Andrékó Pálné a II. díjat hozta el társaival. Katika néni egy orosházi és egy gyomaendrődi játékkészítővel közösen készítette el a díjazott munkákat. Az eredményhirdetést egy kicsit szűkszavúnak találtuk – szóbeli értékelés nem volt-, de ez örömünket nem szegte! Folytatjuk tovább a közös játékot!

A legutóbbi foglalkozáson már elkezdtük az adventre való készülődést:

Október 24-én délután Verasztó Ferenc tartott baráti hangulatú ismerkedést a pénz kialakulásának történetéről. A délután folyamán a  numizmatika világába kalauzolt el minket érdeklődőket. Amit szóban megismertünk, s könyvekben átnéztünk, azt a beszélgetés végén Feri bácsi meg is mutatta nekünk. Elcsodálkoztunk, hogy milyen szép gyűjteménnyel rendelkezik a Kardoskútról elszármazott gyűjtő. Nagy beleéléssel mesélt nekünk azokról az évekről, amikor még nem igazán lehetett valakinek ilyen hobbija, ha szabad ezt a kifejezést az ő esetében használni. Ő is egyszerűen kezdte a gyűjtést. Mindig azt hangoztatja, hogy csak a szomszédba kell menni vagy a régi szekrényfiókok alját megnézni, hogy találjunk egy kis kincset. Sokszor nagyon ritka példányok kerülnek így elő váratlanul. A szerencse is hozzásegítheti az embert ahhoz, hogy a keresett érme egyszer csak a lába előtt heverjen. Így lelt Feri bácsi is régebben egy várva-várt fémpénzre, ami éppen a sorozatából hiányzott. Csak nyitott szemmel kell járnunk! Természetesen a nagy gyűjtők már börzékre járnak. Feri bácsi is tagja a Magyar Éremgyűjtők Országos Egyesületének. Legközelebb novemberben utazik fel Budapestre, ahol kisebb-nagyobb üzletek is köttetnek. És hogy már e sorok írója is egy kicsit dicsekedjen, éppen ma jutottam hozzá egy különleges papír emlékpénzhez a Kardoskúti Postán. Az 1956-os Forradalom emlékére – talán 5.000 példányban- kiadott 500 Ft-os birtokosa lettem. Legközelebb már erről az emlékpénzről és a sorozat többi tagjáról is megkérdezhetjük Feri bácsit. A következő találkozónk november 17-én lesz fél négytől a művelődési házban.

A csoport keddi foglalkozásán csuhéból készítettünk babákat. Mindenki örömmel készítette el a sajátját. Az őszi szünet első napjaiban is szorgoskodni fogunk, hiszen beneveztünk egy játékkészítő pályázatra. Erre készítik el a gyerekek természetes anyagok felhasználásával a pályamunkánkat. A gyerekekkel közösen október 31-én 17 órára várjuk a művelődési házba az alkotni vágyókat egy tök jó bulira! A Haloween tökmécseseket egyéni fantázia után bárki ügyesen el tudja készíteni! Meglepetéssel is készülünk!

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A kardoskúti diákok közel tíz éve járják a Gyula-városerdei erdőt.  Az idén is sikerült az 5-6. osztályosok teljes létszámával erdei iskolai programot megvalósítani. Öt napot eltölteni az erdőben, megismerni az ott élő növényeket, állatokat, az erdészek munkáját nagy élmény Olyannyira nagy, hogy többen nem is akartak hazajönni. Ekkor érzi azt a szervező, hogy volt értelme a munkájának. Szeretni és otthon érezni magunkat csak abban a környezetben tudjuk, amelyiket ismerünk. A városerdei öt nap a természet apró szépségeit, titokzatos világát, természeti jelenségeit mutatta meg tanulóinknak. Egy kis lépést tettünk szűkebb hazánk értékeinek megismerése felé. A Dalerd Rt. gyula-városerdei Tájékoztatási Központjának munkatársai a megszokott színvonalon, gyerekekhez szólóan, türelmesen foglalkoztak velünk. Én is örömmel tapasztaltam, hogy minden alkalommal az előzetesen megbeszéltek szerint érkeztek, illetve vártak a gyerekek a következő programra. Ahogy telt az idő, úgy találták fel magukat egyre jobban. Ezt példázza az is, hogy a tájékozódási futóversenyen az összes csapat hibátlanul teljesített. Az egy napra érkező békéscsabai gyerekek nevelője is elismerően szólt a kardoskúti gyerekek összetartásáról, viselkedéséről, udvarias magatartásáról. A tapasztaltakat összegezve megállapítható, hogy nem volt fölösleges az iskolai, a szülői áldozatvállalás: tartalmas, hasznos, élmény gazdag öt napra fogunk sokáig emlékezni.

Múlt, ami elmúlt? Egy nép, amely elhullt? Hol volt, hol nem volt… Se élő, se holt. Elfelejtetted a Tettet? Amikor a semmiből sok ember Valamit teremtett. Sokáig nem is lehetett hallani, hogy mi volt ez a Valami. Hogy Valami volt: s ez a szabadság. És hogy’ futott előle a Gazság! Pattant a ránk szorított bilincs, amikor utcára lépett a sok Nevenincs. A sokat emlegetett Nép. Aki látta, felejthetetlen a kép: ahogy ott vonult, ahogy a Veres Csillag az utcára hullt. Ahogy dőlt a Szobor, s még dőltében is ölt. Ahogy egy nép ellen fordult a Gyilkos tőre, s aki addig nem hitte: láthatta, hogy gyilkosa is ő, nem csak őre. Azt hitted, véget ért a rabság, s hogy elérkezik végre a Szabadság? És hogy mert szabad vagy, a jövődet is visszaadják? A csillag lehullt, a Nap ragyog. Azt hitted, kis magyar, hogy elnézik neked a Nagyok?! Nem kértél sokat, csak az életed, s balgán azt hitted, hogy ellenértéknek beszámíthatják talán a véredet. Vér-vár. Vér-vád. Vér- ver. Aléltan elhever. A puszta föld. Ököl. Szorít, elernyed. Földedbe bevernek, mint jelzőkarót. Élethosszig fizetheted ezt az adót! Jön a defterdár, s tőle megtudod: néhány szép napért mennyi az ár. Mi volt az életed? Hiába kérdezed… Ahogy a helyed nézed népeknek sorában, légy büszke arra: ha csak kicsiny kokárda vagy Világnak gomblyukában.

Ez valami más volt. Valami új. Rendhagyó ünnepi műsorral köszöntöttük az 50 éves évfordulóját ünneplő forradalmat. Gombkötő Csabáné  tanár, önkormányzati képviselő nyitotta meg az ünnepséget, visszaemlékezve 1956-os emlékeire. Ezt követően az általános iskolások műsorát tekinthette meg a népes számú közönség, korabeli fotókból összeállított filmvetítés kíséretében. A színpad előtt égő mécsesek meleg ünnepi hangulatot teremtettek a művelődési ház nagytermébe. Ramasz Imre ünnepi beszéde után kivonultunk a hősök emlékművéhez, ahol koszorúzás zárta az emlékezés óráját.

Békéscsabára kapott meghívást október 20-ára a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub. Az Idősek Világnapja alkalmából a Városi Sportcsarnokban tartott rendezvényen a kardoskúti idősek egy csoportja is képviseltette magát. A Megyei Nyugdíjas Szövetség a X. Kolbászfesztivállal egybekötve tartotta saját rendezvényét. Mielőtt az ünnepség helyszínére bejutottunk volna, egy igazi disznóvágás részesei is lehettünk. A mára már szokványossá vált gázos perzselést néztük meg a Sportcsarnok tövében. Ezután a kissé hosszúra sikeredett ünnepi köszöntők következtek, majd kulturális műsorral kedveskedtek a szervezők a megjelenteknek. Magyar nóta csokrokat, tárogatójátékot hallgattunk meg, s akinek kedve volt be is kapcsolódhatott az éneklésbe. A kötött program után szabadidőnket a Kolbászfesztivál standjai és a kirakodóvásár sátrasai között töltöttük. A híres csabai kolbász sokunk táskájába is belekerült, hogy az otthoniak se maradjanak le a jóból. Az ebédünk is természetesen a fesztiválon készült hurka és kolbász volt. Visszaindulásunk előtt kezdte el térzenéjét az Orosházi Fúvószenekari Egyesület. Maradandó szép élményekkel és apró ajándékokkal tértünk haza.

A Citadella Cirkusz tagjai mókás és érdekes mutatványokkal szórakoztatták péntek délután a Móra Ferenc Művelődési Házba látogatókat. A gyerekek és kísérőik maguk is meglepődtek, amikor a nézők közül kerültek ki a varázslatok szereplői. Hangos kacajok kísérték a legifjabb bűvésznövendékek produkcióit. Lányok, fiúk egyaránt részesei voltak a színpadi mutatványoknak. Láttunk hagyományos cirkuszi elemeket is a műsorban, de különlegesnek mondható zeneszámokat is, mint a felfüggesztett csörgőkből készült speciális hangszert vagy a vonóval megszólaltatott fémlapot. Mindenki csodálattal és ámulattal figyelte az előadást. A kisebbek hangos nevetéssel, a nagyobbak vastapssal jutalmazták az előadókat.

A Kézműves Szakkör megkezdte foglalkozásait a művelődési házban. Az első alkalmon 11 gyermek vett részt. A kisebbek szülői kísérettel jöttek, de a gyöngyfűzést már maguk lesték el Andrékó Pálné Katika nénitől. A felszabadult, könnyed légkörben hamar elröppent az idő, s az 1 óra alatt minden gyermek kezére elkészült az egyedi karkötő. Mindenki várja már a következő közös találkozást!