Kardoskút ismét bizonyított – nagy siker volt a II. András-napi járási kolbászgyúró verseny


További fotókért kérem kattintson a fenti képre. (Fotók: Őzse Péter)

Az elmúlt év tapasztalata egyértelművé tette: a rendezvény kinőtte korábbi kereteit. Idén ezért már egy jóval nagyobb rendezvénysátor várta a II. András-napi járási kolbászgyúró verseny résztvevőit és vendégeit.

A megnyitón Varga Pál polgármester mosolyogva jegyezte meg, hogy bár az eső esik, ez nem tántorította el a résztvevőket. Bátran mertek nagyot álmodni, a tömeg láttán még ez a sátor is kicsinek bizonyult. A lelkes érdeklődés pedig nem véletlen: a térség egyik kedvelt gasztronómiai és közösségi eseménye immár biztos pontja a környék őszi programkínálatának.

A tavalyi rendezvény már megteremtette azt a hagyományt, amelyre idén a szervezők tovább építettek. A szombati napon összesen húsz csapat állt rajthoz, hogy bizonyítsa tudását a kolbászkészítésben. A részvételi kedv magáért beszélt: a kardoskúti csapatok mellett az orosházi járás szinte minden településéről érkeztek csapatok. A hangulat már a reggeli órákban is fesztelen és életvidám volt, a pálinkakínálás, a helyi szárazkolbászok körbejárása pedig elmaradhatatlan része lett a napnak – ki-ki saját specialitását mutatta be, és szívesen kóstolta másokét is.

A vidám társalgások és nagy nevetések gyakran megszakították a kolbásztöltés folyamatát, de éppen ez teszi különlegessé ezt a rendezvényt: az együtt töltött idő, a barátságos versengés és a jóízű beszélgetések éppúgy hozzátartoznak, mint maga a gasztronómiai megmérettetés.

Varga Pál polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy idén összesen nyolc település tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt: Békéssámson, Csanádapáca, Pusztaföldvár, Gádoros, Tótkomlós, Nagyszénás, Kaszaper és Kardoskút.

A polgármester hangsúlyozta, hogy e települések nemcsak a tudásukat és hagyományaikat hozták magukkal, hanem azt a szellemiséget is, amely a térségi együttműködést erősíti. Mint mondta: – Amikor a hivatalos tárgyalásokból feszülten felállunk, az emberi kapcsolataink és barátságaink segítenek túllendülni a nehéz pillanatokon. Egy ilyen nap pedig megmutatja, hogy a járáson belüli együttműködés valóban értéket teremt.

Példaként említette a Versenyképes Járások Programot, amelyben a térség települései közösen dolgoznak a fejlődés érdekében. Az idei rendezvény díszvendége Kaszaper volt, a szomszédos mezőkovácsházi járásból érkezve, tovább erősítve a térségek közti kapcsolatokat.

A hivatalos megnyitó után a csapatok hozzáláttak a kiosztott hús feldolgozásához, miközben a zsűri – élén Seres Péterrel, a Békés Vármegyei Önkormányzat tagjával – nekiállt értékelni a hozzájuk benyújtott savanyúság- és pogácsamintákat.

A gyerekek és a családok sem maradtak program nélkül: a Bábika játszóházban adventi díszeket készíthettek, és András-napi, illetve pálinkás totón is próbára tehették tudásukat a résztvevők.

Gőzölgött a toros káposzta, sültek a kolbászok, a vendégek pedig élvezettel fogyasztották a frissen készült étkeket. A jó hangulatról a sátorban, majd a fűtött nagyteremben a Viharsarki Silver Zenekar gondoskodott.

A nap egyik legizgalmasabb része kétségtelenül a települések közötti kolbászgyúró verseny eredményhirdetése volt. A zsűri idén is nehéz feladat előtt állt, de végül megszületett a döntés:

1. Csanádapáca
2. Kardoskút
3. Kaszaper

A dobogós helyezések mögött szoros verseny állt, minden csapat komoly munkát és odafigyelést tett bele a saját receptjébe és technikájába.

A helyi közösségek külön megmérettetésben vettek részt, és a következő sorrend alakult ki:

1. Maca-Laca
2. Köménymag
3. Kolbász Kommandó

Mindhárom csapat kreatív hozzáállással és remek ízekkel bizonyította, hogy Kardoskút gasztronómiai ereje továbbra is sokszínű és erős.

A nap végén a zsűri kihirdette a többi versenyszám eredményeit is.

Savanyúságverseny:

1. Sass Istvánné (Gádoros)
2.
Őzse Zoltán
3. Csáki Imréné

Pogácsaverseny:

1. Zsigovics Erika
2. Szemenyeiné Libor Rozália
(megosztva) Rajkiné Szula Magdolnával

A díjazottak mindannyian saját, évtizedek alatt tökéletesített receptjeiket hozták, amelyek méltán nyerték el a szakértő zsűri elismerését.

A II. András-napi járási kolbászgyúró verseny ismét bebizonyította, hogy Kardoskút nemcsak a hagyományok őrzője, hanem a közösségi összefogás otthona is. A nagy sátor megtelt, a hangulat remek volt, a csapatok lelkesedése pedig átragadt minden résztvevőre. Az esemény egyszerre szólt a gasztronómiáról, az emberi kapcsolatok erejéről, a helyi identitásról és a jövőbe tekintő gondolkodásról.

A résztvevők már most abban bíznak, hogy jövőre ismét találkoznak – talán még nagyobb sátorban, még több csapattal, de ugyanilyen jókedvvel és összetartással. Kardoskút pedig ismét bebizonyította: ha közösségről és hagyományról van szó, mindig képes nagyot alkotni.

Hálás köszönet minden segítőnek, aki hozzájárult a nap sikeres megvalósításához.

Fő támogatók:

Kardoskút Község Önkormányzata
Kardoskúti Motoros- és Veterángépjárművesek Baráti Egyesülete
Kardoskúti Gasztro Pálinka Egyesület

Időkapszulát helyeztek el Kardoskúton a település fennállásának 75. esztendejében

A videót készítette: Őzse Péter

Kardoskút történetének egyik különleges, szimbolikus pillanatára került sor a 75. jubileumi esztendőben: a falu közössége időkapszulát helyezett el, amelyet 2050-ben kell felnyitni. A gesztus egyszerre hordozza a múlt tiszteletét, a jelen megörökítését és a jövő felé való reményteljes üzenetküldést.

A kapszula összesen 38 levelet és egy adathordozót tartalmaz – ezekben kardoskúti lakosok, a település legrégebb óta működő közössége, a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub és a Kardoskút Községért Közalapítvány fogalmazták meg gondolataikat, jókívánságaikat és üzeneteiket a jövő generációi számára. A kapszula szívében őrzi továbbá azt a közel 100.000 fotót és videót, amely a település eseményeiről lettek megörökítve.

Az időkapszula elhelyezésének ünnepélyes pillanatára a falu legfontosabb közösségi eseményeinek egyikén került sor. Az összegyűlt érdeklődőket a település vezetője, Varga Pál köszöntötte. Kardoskút 75 évének története nem csupán évszámok, épületek és események sorozata, hanem az itt élő embereké, akik munkájukkal, összefogásukkal és hitükkel formálták a falut. A 2050-es felnyitás gondolata különös izgalmat hordoz. A mostani fiatalok addigra középkorú felnőttek lesznek, akik talán saját gyermekeikkel vagy unokáikkal együtt olvashatják majd el az üzeneteket. Mire az időkapszula feltárul, a világ és vele együtt Kardoskút is sokat változik majd – éppen ezért lesz különösen értékes bepillantani abba, mit tartottak fontosnak a 75. évforduló kardoskúti lakosai.

Az időkapszula elhelyezése így nem csupán egy ünnepi program része volt, hanem egy közösségi vállalás is: a jelen megőrzése a jövő számára. Az időkapszula elhelyezése emlékeztet arra, hogy a múlt, a jelen és a jövő szorosan összekapcsolódik.

Az első adventi gyertyaláng beragyogta a kardoskúti estét


További fotókért kérem kattintson a fenti képre. (Fotók: Őzse Péter)

November utolsó, hideg estéjén különleges, szinte tapintható csend és várakozás lengte be kardoskúti adventi koszorú környékét. A falu lakói és az érdeklődők lassan gyülekeztek az adventi koszorú körül, hiszen mindannyian ugyanarra a pillanatra vártak. Arra, hogy fellobbanjon az advent első gyertyalángja, és ezzel kezdetét vegye a lélekben való felkészülés időszaka.

A meghitt ünnepséget Varga Pál polgármester szavai nyitották meg. Rövid, szívből jövő köszöntőjében az advent csendes szépségéről és a közösség megtartó erejéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben a napokban különösen fontos megállni egy pillanatra, elengedni a hétköznapok zaját, és megnyitni a szívünket egymás felé.

A polgármesteri köszöntő után az önkormányzat és intézményeinek kollégái készültek egy ünnepi műsorral. A halk dallamok, a felcsendülő versek és a szelíd fények együtt olyan légkört teremtettek, mintha a falu egyetlen nagy családdá vált volna erre a rövid időre.

Az első gyertyát Tracsek Oszkár római katolikus plébániai kormányzó gyújtotta meg szolgálata után. Mielőtt a láng fellobbant volna, néhány egyszerű, mégis mély gondolatot osztott meg a békességről és a lélek csendjéről. Amikor a gyertya fénye végül felragyogott, sokan érezték úgy: valami elkezdődött, valami, ami túlmutat a tél sötétségén.

A gyertyagyújtást követően a közel száz megjelent vendéget zsíros kenyérrel, forralt borral és meleg teával kínálták. A gőzölgő italok és a barátságos beszélgetések tovább erősítették a meghittséget. Mindenki egy kicsit lassabban, egy kicsit békésebben tért haza – magával víve a fellobbanó gyertya csendes üzenetét: adventben a fény bennünk is megszülethet.