Utunk a Bory várba vezetett

További fotókért kérem, kattintson a fenti képre. (Fotó:VP)

Szép őszies idővel köszöntött ránk 2007. szeptember 15-e. A Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaiból és a község nyugdíjasaiból összeállt csoporttal Székesfehérvárra látogattunk el. Fő úti célunk a Bory Jenőről elnevezett Bory-vár volt. Már korán reggel elindultunk Kardoskútról, hogy minél több időt tudjunk eltölteni a nevezetességek megtekintésével. Megérkezésünkkor elsőként a Bory-várat és a rendezett parkját csodáltuk meg. Ahogy beléptünk a vár kiállítótermébe nagyon meglepődtünk, hiszen ilyen sok szép műalkotással régen találkoztunk. Bory Jenő és felesége alkotásai mellett 23 híres képzőművész munkáiban gyönyörködhettünk. A több teremből álló kiállítás jellegzetes alkotásai – tárlatvezetőnk ismertetőjének köszönhetően – még közelebb kerültek hozzánk. Több önarcképe is látható Boryné Komócsin Ilonának illetve férjének. Kortárs művészismerőseik csendéletei, tájképei is méltó helyre kerültek e gyűjteménybe. A tárlaton ízlésesen elrendezve láthatók a családi hagyatékból kiállított használati tárgyak és Bory Jenő főiskolai tanársága alatt használt íróasztala is. A vár magasabb szintjére csigalépcsőkön át juthattunk fel, a kitekintő kicsiny  teraszokon szép látképet nyújtott a fehérvári táj. Idegenvezetőnktől megtudhattuk, hogy a vár 1919-től negyven nyáron át épült Bory Jenő és tanítványinak keze munkája által. Maradandó munkásságát a sok látogató ma is elismerő szavakkal dicséri.  Délidőben a várral szemközti étteremben megpihentünk, megebédeltünk, majd a belváros felé vettük útirányunkat. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a városban több kiállítóhely is díjmentesen megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. Elsőként a Romkertet néztük meg, majd a belvárosban az Országalma után két katolikus templomban is időztünk néhány percet. A virágóra is érdekesség volt számunkra. Örömmel számoltuk össze, hogy ezen a szép szeptemberi napon  közel tíz menyasszonyt is megcsodálhattunk a várban és a városközpontban. Előszeretettel fényképezkedtek a Bory-vár impozáns szép parkjában. Csoportunkkal késő délután indultunk vissza, ám nem vettük sietősre a haza utat. Soltnál betértünk egy halászcsárdába és megvacsorázva, jókedvűen tértünk haza Kardoskútra. Reméljük a jövő évi nagyobb kirándulásunk is hasonlóan szépen sikerül majd.

VIII. Fehértó Napja

További fotókért kérem, kattintson a fenti képre. (Fotó:VP)

Minden évben csupán egyetlen napon, a Fehértó Napján lehet a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában lévő – Kardoskúttól 5km-re, Pusztaközponton található – Fehértó közvetlen közelébe jutni. Az idén ez a nap szeptember 15. Kora délelőtt már felélénkült a Kardoskutat Pusztaközponttal összekötő – nemrégiben teljesen felújított – út. Kerékpárosok és lovas-fogatok telis tele gyermekekkel és felnőttekkel tartottak a rendezvény helyszínére. Nemcsak a helyi általános iskola diákjai és tanárai vettek részt a természet alaposabb megismerését és védelmét hirdető napon, hanem a környező településekről is népes számú érdeklődő érkezett. Némi pihenő a múzeum előtt – ami arra is elegendő, hogy a lemaradt kerékpáros társak is beérjék egymást – és már indulás is tovább a tó partján lévő kilátóhoz. A kilátóra 5-10 fős csoportokban lehetett felmenni, amelynek a legfelső szintjén egy nemzeti parkos munkatárs válaszolt a látogatók által feltett kérdésekre. Egy nagyobb és egy kisebb teljesítményű távcső is rendelkezésre állt a tavon megpihenő különböző madarak közeli megfigyelésére. Miután mindenki megcsodálta a tó szépségét a nemzeti park területi vezetőjétől kaptunk egy részletes és nagyon érdekes ismertetőt a tó múltjáról és jelenéről. Megtudtuk többek között, hogy a tó partja ugyanott található most, mint kialakulásának idején, ami kb. 26300 évvel ezelőttre tehető. A 80-as években végzett mélyreható talajvizsgálat több érdekes dologra derített fényt. Pl. ezen a részen a kialakulás idején ősfenyők voltak 20-30m-es magassággal. Rengeteg állatfaj honos volt itt köztük a tulok és a bivaly. A természet pusztítása és az ember megjelenése miatt rengeteg állatfaj kipusztult. Jelenleg a szikes part maradt meg, amely hasonlít a tenger partjára. A szakember elmondta, hogy büszkék a szürke marha gulyára és a racka birka állományukra. A nemzeti parkok gondozásában van jelenleg Magyarország szürke marha állományának 90%-a. Ezt a fajt nemrégiben még a kihalás fenyegette, de a szakszerű állattartásnak köszönhetően a számuk mára elérte a hatezres állományt. Az ismertető után irány visszafelé a múzeum kertjébe, hiszen itt már javában várták az érdeklődőket a kézműves sátorban. A múzeumban bepillantást nyerhettünk a tó állatvilágára. És hogy a gyomor se maradjon üresen, a bográcsban főtt a birkapörkölt.

Szép időben lehettünk szép helyen.

Évnyitó miniszteri kitüntetésekkel

További fotókért kérem, kattintson a fenti fotóra. (Fotó:VP)

A tanévet megelőző napokban már nagy a sürgés-forgás az iskolában. A nyári felújító munkálatok után a pedagógusok saját termeiket rendezik, hogy felkészülten kezdhessenek neki a 2007-2008-as tanévnek. Lezajlottak a pótvizsgák és az órarend is körvonalazódik. Lantos György 1989-es nyugdíjba vonulása óta ebben az évben kerül sor – 18 év után! – ismét igazgató váltásra. Pusztai Ádámot – nyugdíjba vonulása miatt – a Kardoskúton 25 éve földrajzot és biológiát tanító Verasztó József követi az igazgatói poszton. Az intézmény fennállása alatt sok minden változott, de ekkora bizonytalanság, mint ami most van, még soha nem volt az iskola jövőjével kapcsolatban. Sajnos, még így a tanév kezdés pillanatában is sok a kérdőjel. Az biztos, hogy nem az anyagiak miatt vált kérdésessé az iskola hogyan továbbja, hiszen az önkormányzat biztosítja a tanév zavartalan működéséhez szükséges pénzeszközt. Az ok: kevés a gyerek. Jelenleg 7 osztályban összesen 47 diák tanul. Jövőre 5 gyereknek kell izgulni a középiskolai felvételinél, hiszen ez a jelenlegi 8. osztály létszáma. De a többi osztály sem bővelkedik diákkal, hiszen a legnagyobb osztály is – a 4. osztály – 8 főből áll. Ezt a helyzetet a szabad iskolaválasztás hozta magával. Szinte még egyszer ennyi iskoláskorú gyermek él településünkön, de őket szüleik orosházi iskolákba járatják. Természetesen ez az ő szabad döntésük. Viszont ha minden gyermek helyben végezné általános iskolai tanulmányait sem változna semmit a helyzet, hiszen még akkor is kevés lenne a létszám egy önálló iskolához. A közeli jövő talán egy társulásban rejlik, melynek részletei jelenleg is kidolgozás alatt állnak. 2007. augusztus 31. Iskolánk 53. valószínűleg utolsó önálló tanévnyitó ünnepségét Verasztó József igazgató úr nyitotta meg. Beszéde elején kitért az oktatás napjainkban zajló változásairól, melynek jogszabályai néha már követhetetlenek. Állandó változásban van az oktatás jövőképe. A kardoskúti iskola tárgyi és technikai eszközei megfelelnek a kor követelményeinek. A tankönyvek kiválasztásának nem voltak anyagi akadályai. Az idén sem kell éhgyomorral nekikezdeni a tanulásnak, hiszen a fenntartó önkormányzat jóvoltából az ingyenes tankönyveken kívül napi négyszeri étkezésben is részesülnek térítésmentesen a diákok. Az elsősök átvehették nyolcadikos diáktársaiktól a „varázspólót” amely nem más, mint egy névre szóló, Kardoskút címerrel és Általános Iskola 2007 felirattal ellátott egyen póló részükre. Ezek után megtudhattuk, hogy az igazgatóként ugyan elköszönő Pusztai Ádám mégsem búcsúzik el az iskolától, hiszen az idén ő lesz a hetedik osztály osztályfőnöke. Valamint a matematika, kémia és technika tantárgyakat is tőle tanulhatják a gyerekek. Az ünnepség folytatásaként Ramasz Imre polgármester úr Pusztai Ádám több mint négy évtizedes pedagógusi pályafutását ismertette: Pusztai Ádám 1962-ben érettségizett az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tanulmányait Szegeden a József Attila Tudományegyetem természettudományi karán, matematika-fizika szakon folytatta. 1967-ben államvizsgázott. Első munkahelye a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola volt. Itt tanárként dolgozott 1967-1973-ig. Pályafutását az orosházi 612-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben folytatta 1973-1977-ig ahol is matematika és fizika tantárgyakat oktatott. 1977-1980-ig szakfelügyelői teendőket látott el Békés megye szakmunkásképző intézeteiben. 1980-tól kilenc éven keresztül az orosházi 612-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet nevelési igazgató helyettese lett. Ez idő alatt is oktatott matematika és fizika tantárgyat. 1989. augusztus 1.-től pályázat útján elnyerte a Kardoskúti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgatói megbízatását, melyet a képviselőtestület pályázat útján kétszer meghosszabbított majd kettő illetve egy éves megbízatás következett, amely 2007. július 31.-én ért véget. A negyven éves pedagógusi pályafutásának elismeréseként – melyből 18 évet Kardoskúton intézményvezetőként töltött el – a képviselőtestület egyhangúan hozott határozatában felterjesztette az Oktatási és kulturális miniszterhez „Pedagógus szolgálati emlékérem” adományozására. A javaslat alapján a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere – dr. Hiller István – Pusztai Ádám részére a „Pedagógus szolgálati emlékérem” kitüntetést adományozta, amelynek átadására Ramasz Imre polgármestert hatalmazta fel. Szintén az idén vonult nyugdíjba – ám ő nem folytatja a tanítást- Gombkötő Csabáné, Lenke tanárnő. Verasztó József méltatta a tanárnő pedagógusi pályafutását: Gombkötő Csabáné 1974-ben fejezte be tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem-orosz szakán, amelyet angol nyelvtanári végzettséggel egészített ki 1996-ban. Első és egyben egyetlen munkahelye volt a kardoskúti iskola ahol 33 évet töltött el. Az itt élő emberek és az oktatás szeretete tartotta Kardoskúton mindvégig. Soha nem kívánkozott más munkahelyre. Mint fiatal pedagógus azonnal kapcsolatba került az ifjúsági mozgalommal. Tanítványaival igen jó kapcsolatot alakított ki. Ez a viszony, oktató és nevelő pályafutását is megalapozta. Állandó jelleggel tovább képezte magát. Tanítványai közül többen kiváló eredménnyel szerepeltek különböző tanulmányi versenyeken, ezzel is tovább öregbítve az iskola hírnevét. Munkáját a szülők kiválónak értékelték. A falu közösségi életéből is kivette a részét, hiszen több cikluson keresztül képviselőként is tevékenykedik. Nyugdíjba vonulásának alkalmából a  Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere Gombkötő Csabáné részére a „Pedagógus szolgálati emlékérem” kitüntetést adományozta, amelyet Verasztó József adott át.  Az ünnepség zárásaként a szózat hangzott el.

IV. Somogyi Kupa

További fotókért kérem, kattintson a fenti fotóra. (Fotó:VP)

Az utóbbi hetek rendezvényei közül az egyetlen sport jellegű esemény került ma megrendezésre. Az idei, sorozatban a negyedik Somogyi Kupa ért véget a kardoskúti általános iskola pályáján. Öt csapat gyülekezett és melegített reggel 8 óra tájában: Liget Sc. (Orosháza), Boca Juniors (Orosháza), Mezőhegyes Sc.,  és mivel sajnos  Pusztaföldvár csapata lemondta a részvételét, ezért a Somogyi Kft. állított ki 2 csapatot. Egy erősebb összeállításút „Somogyi A” és egy tartalékosat „Somogyi B” néven. A tartalékosnak kikiáltott csapat a végén még meglepetést okozott…  Na, de ne szaladjunk ennyire az eseményekben előre.

A kupa névadója, aki egyben a csapat szponzora is – Somogyi József- megnyitó beszédében köszöntötte a megjelenteket és sportszerű játékot kért, amit a csapatok maradéktalanul be is tartottak.  A résztvevő csapatokról annyit, hogy a tavalyi évben a Boca Juniors nyerte a Somogyi kupát, Orosházán a „B” osztályban fociznak. A győztes címre második legesélyesebb csapat a nagynevű „Liget Sc.” volt, akik az orosházi „A” osztályt képviselték. Az idén először látogattak el hozzánk a Mezőhegyes Sc. focistái. A Somogyi KFT csapata 15 évvel ezelőtt alakult meg és akkor még az „Exotic” nevet birtokolta. A 15 év alatt a név többször is cserélődött – Gombkötő Pékség, Olcsó villamossági – de immáron hat éve a jelenlegi névvel szerepelnek az orosházi kispályás bajnokságban: hol jobb, hol gyengébb eredményekkel. A magát mindig is Kardoskútinak valló csapat oszlopos tagjai: Musztafa Imre, aki immáron 15. éve a csapat kapitánya és mindenese, Buzai Attila, Tóth László, Miszlai Zoltán, Hegedűs László, Gub András, Skorka Pál, Kopanyicza Zoltán.  Soha nem fordult elő a 15 év alatt, hogy egy bajnokságot is kihagytak volna. Pedig nem kis erőfeszítés előteremteni egy csapatnak a bajnokságban való részvételhez szükséges anyagiakat. Szerencsére Somogyi József kardoskúti vállalkozó jóvoltából minden évben szerepelhet a csapat különböző kupákon és a bajnokságban.

„A csapat biztos lehet további támogatásomban. Eredménytől függetlenül támogatom őket a jövőben is. Ez a játék nem az eredményességről, hanem a sport szeretetéről, a jó társaságról kell, hogy szóljon ezen a szinten. És amíg a fiúk éreznek magukban erőt a játékhoz, én mögöttük állok. Jövőre már az ötödik Somogyi Kupát rendezzük. Terveim szerint nagyobb méretű rendezvény lenne a jövő évi. 2 pályán 10-12 csapat részvételével egy egész napos rendezvénnyé szeretném, ha kinőné magát. Távolabbi céljaim között egy nagypályás kardoskúti csapat felállítása szerepel. De sajnos jelenleg ennek nincsenek meg a tárgyi feltételei. Pl. rendezett füves pálya öltözővel. De azon kell lennünk, hogy valami fellendüljön településünkön, a sport terén. És ezt csak akkor lehet elérni, ha össze fogunk és közösen akarunk is tenni ezért.” – tudhattuk meg Somogyi Józseftől.

A mérkőzések szép sorban haladtak egymás után. Az idő előrehaladtával kirajzolódott, hogy a papírforma az idén is bejön. A 3. helyért a Somogyi KFT. két csapata egymás ellen küzdött. A pályán nem lehetett érezni feszültséget. Egy jó buli meccs lett a bronzéremért, amelyet végül is a tartaléknak kikiáltott „Somogyi B.” csapata nyert meg. És következett a döntő. Nem okozott senkinek meglepetést, hogy a Boca Juniors és a Liget Sc. párviadalából kerül ki a kupagyőztes. Egy nagyon színvonalas, hajtós mérkőzésen a Boca Juniors megérdemelten győzött, így a tavalyi évhez hasonlóan az idén is ők vihették haza az első helyezést.

Végeredmény:
1.Boca Juniors
2.Liget Sc.
3.Somogyi B.
4.Somogyi A
5.Mezőhegyes Sc.

A legjobb kapus díját Tenkes Zsolt (Somogyi B.) vehette át, míg a legjobb mezőnyjátékos – aki egyben a gólkirály is lett- a Liget Sc.-ből Curpás Zoltán.

A nap zárásaként a művelődési házban – bográcsos marhapörkölt mellett- pihenték ki a csapatok az izgalmakat.

Jövőre augusztus utolsó vasárnapja ismét a focié lesz! Hajrá Somogyi KFT! Hajrá Kardoskút!

Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat díjkiosztó ünnepség

További fotókért kérem, kattintson a fenti fotóra. (Fotó:VP)

Előszó

A történelem viharában 20 év csak egy porszemnyi idő, azonban a jelen korunk emberének az elmúlt húsz év jelentős események sorát jelenti.  Húsz éve jelent meg az antológia, mely bizonyítja, hogy kiállta az évek próbáját, hogy szükségünk van ilyen fórumokra, alkalmakra, melyek lehetővé teszik a megmutatkozás lehetőségét. Nagyra tartom azokat a bátor tollforgatókat, akik évről-évre jelentkeznek verseikkel, prózáikkal. Akiknek műveiből valamikor élt felmenőik élete, sorsa villan fel a múltból. Az írásokból nemcsak a megélt magánélet, a mindennapi munkásélet bukkan elő, hanem a múlt társadalmi, gazdasági és történelmi háttere. Szinte beleképzelhetjük magunkat az akkori tanyasi élet mindennapjaiba, megismerhetjük, hogyan múlatták az időt szabadidejükben, feltárja előttünk szórakozási szokásaikat, a műveken keresztül átélhetjük gyászukat, a nehéz évek sanyarúságait. Szólnak a két világháborúban megélt küzdelmes katonaéletről, hadifogságban szenvedőkről, a családfő nélkül maradt csonka családok mindennapi megélhetési gondjairól. Az írásokban megrendítően jelen van a generációk közötti kölcsönös tisztelet, az úgynevezett nagy érzelmek őszinte kifejezése és bátor felvállalása. Kifejezésre juttatja a hazaszeretetet, a szülőföld, valamint a megélhetést biztosító anyaföld tiszteletét. Dicsérik a természet szépségét, szégyenlősség nélkül felvállalják a szeretet és szerelem magasztos érzését.

Kedves ötletként, újító kulturális programként indult – az akkori Művelődési Ház  Vezetője, Nagyné Szöllősi Terike szervezésében. Már az első alkalmak szép sikereket hoztak. Lengyel Györgyné  Emike kitartó munkája hagyományt teremtett az elkövetkező évekre is. Ügyelt a rendezvények színvonalának méltó megtartására, lelkesen folytatta a tollforgatók bemutatásául szolgáló antológia anyagának összegyűjtését, bevonva a szakmailag hozzáértők építő segítségét is. A díjazottak tiszteletére rendezett ünnepségek résztvevői kellemes hangulatú együttléteket élhettek át, mely évről-érvre megrendezésre került. Pappné Neller Borbála, a művelődési ház jelenlegi igazgatója méltónak tartja tovább folytatni a szép hagyományt.

Kis községünk szerény eseménye országos jelentőségű, mert lehetőséget ad a verselőknek és prózaíróknak, hogy találkozzanak egymással és közönségükkel, megosszák életük gazdag tapasztalatait és élményeit.

Verasztóné Szabó Irén

Díjkiosztó a 20. Kardoskúti Antológiával

Szombat reggel sokan Kardoskút felé vették az útirányt, hiszen hagyományosan augusztus végén rendezi meg a Móra Ferenc Művelődési Ház a Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat díjkiosztó ünnepségét. Az idén tavasszal vers- illetve próza kategóriában 48 pályázó adta be munkáit elbírálásra, amelyet Dr. Hévvizi Sándor irodalomtörténész végzett. Értékelésében érdekességként említette meg, hogy egyre több pályázó  szakad el a hagyományos kézi- illetve gépírástól, mivel az alkotások többsége már számítógépes szövegszerkesztő segítségével került papírra. Fontosnak vélte elmondani, hogy mindamellett, hogy vannak felsőfokú tanulmányokkal rendelkező profi pályázóink is, bizony több írásmű azt mondatja vele, hogy az egyszerű ember is nagyon kiváló verseket, prózákat tud papírra vetni.  Ezek után kiemelte azokat a műveket, amelyek számára érdekes színfoltjai voltak az idei pályázatnak: témájuk, látásmódjuk, illetve más irodalmi szempontokat is figyelembe vevő kritériumok alapján. A díjkiosztó ünnepségen központi szerepet kapott -az antológia 20. megjelenése révén- a kezdetekre való visszaemlékezés. Örömmel töltött el sokunkat az, hogy  elfogadta meghívásomat és el tudott jönni Kardoskútra Nagyné Szöllősi Teréz, korábbi művelődési ház vezető (megj.: a tavalyi évben külföldi útja miatt nem tudott részt venni ünnepségünkön). Az ő gondolataiból, ötletéből született meg az a nagy elhatározás, hogy meghirdesse az 1980-as évek közepén -a község határait is átlépő- nyugdíjas vers- és prózaíró pályázatot. Azóta az ország még több pontjára eljutott a híre a már két évtizedes hagyományokkal bíró kiírásnak, így a Békés- és Csongrád-megyei pályázóinkon kívül több budapesti, debreceni, mátraszentimrei és erdélyi pályázónk is volt. Szombaton együtt örültünk Terikével, aki hosszú évek után meghatódva állt újra e falak között a nagy létszámú pályázó és családtagjaik előtt. Visszaidézte azokat a pillanatokat, amikor „az ő nyugdíjasaival valami merészet álmodott”… Többek véleménye szerint is nagyfokú szerénységre tett bizonyságot tegnap Terike, hogy közös elhatározásnak titulálta a pályázat létrejöttét. Ezek után az igazság azt is kimondatja velem, hogy a Kardoskútiakat – sajnálatos módon- szinte csak a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjai képviselték (megj.: a klub 1981-ben Nagyné Terike kardoskúti közművelődési tevékenysége alatt alakult meg).  A díjkiosztó ünnepségnek ezen kívül több meghatározó pillanata is volt, az eredmények kihirdetése mellett. Közösen gondoltunk azokra, akik már nem lehetnek itt velünk: Lengyel Györgyné Emikére, aki évekig házigazdája volt a művelődési háznak és e rendezvénynek, s a nyáron elhunyt hódmezővásárhelyi Szenti András író-költőtársra, aki a próza II. díjat már sajnos nem vehette át tegnap. A díjátadón Czikora András elmondta, amikor jó barátja meghalt nem volt Vásárhelyen, s versben fejezte ki érzéseit. A tollforgató barát elment, de emléke bennünk megmarad… ezt őrzi az általa megírt „Mementó” című verse is. A délelőtt folyamán népdalok, magyar nóták, tárogatójáték és néptánc szórakoztatta a közönséget, akinek Móga Borika olvasott fel részleteket a pályázók alkotásaiból. Reméljük, hogy még hosszú-hosszú éveken át tovább folytatódik ez a kiemelkedő kulturális hagyomány Kardoskúton!

A megnyitóbeszéd:

Kirándulás Ópusztaszerre

További fotókért kérem, kattintson a fenti fotóra. (Fotó:VP)

Július 26-án ismét útnak indult egy lelkes csapat Kardoskútról, hogy megtekintsük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot és benne a híres Feszty-körképet. Nagy érdeklődéssel indultunk mindnyájan útnak: akik jártak már ott azért, s akik még nem, azok a kíváncsiságtól vezérelve várták nagyon ezt a kirándulást. Szerencsére a nagy forróság megszűnt az utazásunk napjára, így kellemes kirándulóidőt fogtunk ki. A délelőtti órákban megtekintettük a híres Feszty-körképet, amelyet alkotójáról Feszty Árpádról neveztek el. Lehetséges, hogy maga az alkotó sem gondolta volna akkoriban, hogy nevét – számos más jelentős festménye mellett- éppen „A magyarok bejövetele” címet viselő körképe fogja majd az utókornak megőrizni. Szerencsés lett a festő, hiszen az 1944 telén a szinte elpusztult festmény 50 év múlva újjászületett és ma is látogatható. A Nemzeti Történeti Emlékpark számos más kiállítóhelye is érdekesnek bizonyult a számunkra, amiket a nap folyamán még meglátogattunk. A park a maga rendezettségével, megnyerő környezetével nyugalmat sugároz, egyben az elődökre való emlékezés méltó helye is

Budapesten barangoltunk

További fotók a fenti képre kattintva érhetőek el. (Fotó:VP)

A két erdélyi testvértelepülésünkről – Homoróddarócról és Homoródjánosfalváról – érkezett vendégekkel és az őket elszállásoló családokkal 2007. július 23-án kora reggel nekivágtunk a főváros felfedezésének. Már jóval a kirándulás előtt kiderült: kicsi lesz egy busz a lelkes csapatnak, így hát egy nagy és egy kis busszal indultunk útnak, közel hetvenen. Már a megérkezésünk is kalandos volt. A kis busszal utazók – köztük magam is- eltévedtünk Budapesten a parlamentet keresve. Sofőrünkön – bár bejárta már a fél világot- kifogott a pesti forgalom lépten-nyomon való elterelése. Idegeskedésüknek fő oka az volt, hogy a Parlamentbe csak szigorú, előre egyeztetett időpontban lehet bejutni. Ettől mi igaz „csak” 15 perccel tértünk el, de már ez is gondot okozott a csoport azon felének, akik már ott voltak a helyszínen. Megérkeztünk, örültünk. Mindaddig, amíg engem a parlamentbe való bejutáskor ki nem állítottak a sorból, mert jelzett a detektor. Mint utólag kiderült, nincsenek arab összeköttetéseim, csak a rövidnadrágom oldalsó zsebének szegletében meglapuló bűnös 5 forintos keltett némi riadalmat.  Végre bent voltunk a törvényhozás házában. Kísérőnk egy kedves hölgy volt, aki úgy mutatta be a parlament látnivalóit, mintha saját maga is a ház szülötte lenne. Büszkén mesélt történeteket a különböző termekben történt eseményekről. Igazán nagy élménnyé varázsolta azt a rövid időt, amelyet a házban tölthettünk. Bár be van határolva az a része a Parlamentnek, amelyet a turisták megtekinthetnek, de amit láthattunk, az szép élmény marad. Testközelből szemlélhettük meg például a koronát és a jogart valamint az országalmát. Tehát némi izgalom és ámulat után utunkat a Budai vár felé vettük. Sajnos – vagy talán nem is annyira-, az egész várra és környékére az építkezés és a felújítás a jellemző. Az utcákon turisták járkálnak, közben az épületeken, a deszka pallókon dolgozó munkások szorgoskodnak. Sokat rontott az állandó kopácsolás és munkazaj a budai látképben gyönyörködő turisták hangulatán. De reménykedjünk abban, hogy ha legközelebb visszalátogatunk, már egy szép, felújított műemléksorozatot tekinthetünk meg. A sok sétálástól megéhezett csoport a parlament melletti kis utcában található étteremben fogyasztotta el bőséges és finom ebédjét. Következhetett a gyerekek által várva várt program: az állatkert. Sajnos itt is a fél állatkert átalakítás alatt állt. A meleg miatt az állatok elbújtak a kíváncsi szemek elől a hűvösbe.  Sokunk legszívesebben beugrott volna a fóka óriási medencéjébe hűsölni. Ám nem annyira szívesen mentünk volna az óriási orangután vagy az oroszlán ketrecébe… Szép program volt ez a nagy meleg és az építkezések ellenére. A kisgyerekek sikítva fedeztek fel egy-egy olyan állatot, ami előjött rejtekéből. A megfáradt felnőtteknek pedig még mindig ott volt az állatkert bárja, ha egy kis felfrissülésre vágytak. A nap vége felé járva utunkat a közelben parkoló autóbuszok irányába vettük: a Hősök terén és a Népligeten keresztül.

Még közelebb kerülhettek a régi és új barátok ezen kirándulás alkalmával.

VIII. Falunap

További fotók a fenti képre kattintva érhetőek el. (Fotók: VP)

Igazi forró nyári meleggel köszöntött ránk az idei Falunap. A rendezvény bővelkedett kulturális és sportprogramokban, így valószínűleg minden korosztály megtalálhatta a számára legérdekesebb programlehetőséget. A rekkenő hőség sem riasztotta el a focista fiúkat, hogy megmérettessék ügyességüket a délelőtti órákban a kispályás labdarúgó bajnokságon. Az idén is öt csapat mérte össze technikai tudását az általános iskola pályáján. Nagy öröm volt a számunkra, hogy Nagy Gabi vezetésével a Kardoskút csapata nyerte meg a bajnokságot, megelőzve a Sörpatika, az Anno Söröző, a Somogyi Kft. és az AKG csapatát. Az idén a hűsítő sörön kívül külön felüdülést jelentett fiúknak az, hogy az idén még lányok is rúgták a labdát: az Orosházáról és Pusztaföldvárról érkezett két lánycsapat egy barátságos meccset játszott egymással. A mérkőzések közben a hagyományoknak megfelelően a helyi és az orosházi taekwoon-dos fiatalok mutatták be látványos műsorukat. A művelődési házban is már ekkorra javában zajlott az élet, hiszen nagy igyekezettel készültek a pörköltfőző versenybe benevezettek a főzéshez. Ötféle húsból állt össze az idei versenypaletta: a szokásos marha- illetve birkapörkölt mellett őz-, szarvas- és kecskehúsból is készült pörkölt. Nagy sikere volt mindegyiknek, hiszen hamar elfogytak a bográcsokból a finom falatok. A délelőtt folyamán az Orosháza-Kardoskút Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság nem csak a főzésben jeleskedett, hiszen tagjaik szép vadászati és trófeakiállítást varázsoltak a művelődési ház klubtermébe. A kiállítást Gabnai József, a társaság hivatásos vadásza nyitotta meg. Ismertetőjéből sok érdekességet is megtudhattunk a kiállított gyűjteményről. Közben egy szürkemarha szarvából saját kezűleg faragott kürtjét is megszólaltatta előadónk a hallgatóság nem kis örömére. Nagy élmény volt hallgatni a párzás idején hallható állathangokat imitáló hangokat. Másik kiállítónk Verasztó Ferenc volt, aki 10-12 éve foglalkozik tudatosabban az érmegyűjtéssel. Az ő gyűjteményéből csodálhattunk meg különböző nem mindennapi érméket, papírpénzeket a Kossuth bankótól kezdődően napjainkig. Fontosabb szakmai kiadványokat is láthattunk. Ismertetője közben rájöhettünk, hogy Feri bácsi komoly tudással rendelkezik az érmegyűjtéshez nélkülözhetetlen történelmi korszakokról is.  A nap folyamán több érdeklődő is megfordult kérdéseivel nála. A Március 15. tér délelőttől már a gyerekeké volt, hiszen ugráló vár, körhinta, dodzsem, céllövölde várta őket. 11 óra táján pedig Hevesi Imi bácsi és a Zűrzavar Együttes szórakoztatta a nagyérdeműt. A nagy melegben sokan az árnyékos helyeket választották maguknak, sokan a művelődési ház büféjében kerestek hűsítőt maguknak. Aki pedig ezek után még a fellegekbe vágyott, annak a kívánságát az orosházi tűzoltó fiúk teljesítették. Kosaras járművükből madártávlatból szemlélhettük a községet és környékét. A közelből pedig a dodzsemező gyerekek, fiatalok hangja hallatszódott,  ahogy önfeledten élvezik az autós játék örömét.  Így tett e sorok írója is, pár menettel itt lazítottam önfeledten a falunapi teendők közben…  Az ebéd utáni órákat többen a víztorony melletti ligetben töltötték, hiszen látványos középkori lovagi bemutatót tartott a Diósdról érkezett Történelmi Bajvívó Egyesület. A lovagoknak nemcsak egymással, hanem a nagy meleggel is meg kellett birkózniuk.  A bemutató alatt értettem meg miért is halasztották Skorkáék finom birkapörköltjét a késő utáni órákra… Embert próbáló fizikai „mutatványokat” láthattunk tőlük: a csillagdobás, a lándzsadobás, az íjászat, a kardvívás és sok más lovagi küzdőelem elevenedett meg előttünk. A színes korhű jelmezek, sátrak és palánkok illetve a játékok alatt az ízes történelmi ismertető egy „középkori klerikus” tolmácsolásában még közelebb hozta számunkra a lovagok életét. Kiemelkedően nagyszerű és élvezetes program volt! A látogatóknak nem kellett sokat járkálniuk, hiszen a délutáni táncbemutatóra a mazsorettesek és a néptáncosok a liget elől zenés-táncos felvonulással érkeztek a művelődési házba. Itt telt házzal fogadta a közönség a Desperado Alapfokú Művészeti Iskola táncosait, csoportjait. Vastapssal jutalmazta a közönség a látványos elemeket, koreográfiákat felcsillantó táncosoknak az előadást. Késő délután a nap egyik legjelentősebb pillanata érkezett el, hiszen az ünnepélyes díjkiosztó keretében ilyenkor adja át a polgármester úr és a művelődési ház vezetője a különböző elismeréseket, díjakat. Az idén a képviselő-testület határozata alapján Urszuly János nyugalmazott pedagógus lett a „Kardoskút Községért-díj” tulajdonosa, akinek életútját Ramasz Imre polgármester úr méltatta. A későbbiekben az ünnepségen jelenlévő orosházi polgármester, Németh Béla is kiemelte a tanár úr munkásságának eredményeit. A Cinkusiak Baráti Körének idei kardoskúti díjazottja Móga Szilvia lett, akinek az elismeréssel járó serleget Németh Béla nyújtotta át. Móga Petra kiemelkedő tanulmányi eredménye és aktív közösségi munkájának dícséretéül a Kardoskút Községért Közalapítvány pénzjutalmát is átvehette több helyi tanulóval egyetemben Bódi Jánosnétól, a közalapítvány kuratóriumi elnökétől. A díjkiosztó ünnepség keretén belül került átadásra 16 kardoskúti ingatlantulajdonosnak a „Virágos Kardoskútért” címmel járó ajándékutalvány és oklevél. A 9 tagú zsűri véleménye alapján olyan személyek kaptak elismerést, akik igényesek környezetükre, lakóházukat és kertjüket folyamatosan szépen, rendben tartják. A falunapi pörköltfőző verseny, a kispályás labdarúgó bajnokság eredményei is itt kerültek nyilvánosságra, díjazásra.  Az ünnepségen elismerésben részesült még Andrékó Pálné, aki szakmai vezetője a Kardoskúti Kézműves Körnek és kiemelkedő munkát végez a népi kultúra hagyományaira épülő kézművesség terjesztésében és művelésében. Az idei Falunapra az erdélyi testvértelepüléseinkről idelátogató homoróddaróci és homoródjánosfalvi vendégek nevében György Izabella nyugalmazott iskolaigazgató köszönte meg a kardoskútiak vendégszeretetét és adta át jelképes ajándékait a kardoskúti embereknek.  Az esti programok az általános iskola udvarán folytatódtak. Először az orosházi székhelyű Bel Canto Énekegyüttes lépett fel Pörneki Anikó énekművész vezetésével. A fiatal hölgyekből álló együttes könnyed, szórakoztató zenével érkezett hozzánk. Műsorukban musical- és operett részletek hangzottak el. A néptáncot kedvelők az idén egy lengyel és három orosz gyermek néptánccsoport bemutatóját láthatták. Az orosz csoportok nagyon messziről érkeztek hozzánk, Moszkvától mintegy 6 órás repülőúttal közelíthető meg otthonuk. Élvezetes volt látni a jellegzetes, nálunk ritkán látható keleti táncaikat. A várva-várt sztárparádé sem maradhatott el, hiszen Auth Csilla koncertezett késő este. Nagyon sokan együtt énekeltünk vele! Jó volt látni, ahogyan egyre többen bekapcsolódtak, vevők voltak Csilla invitálására. Hiába énekelte a koncert végén, hogy „Engedj el!”, mi csak egy ráadás szám után, elég nehezen engedjük el…  Éjjel, amikor már közeledett a Groovehouse fellépésének időpontja, egyre csak fokozódott a hangulat. Folyamatosan jöttek kíváncsiskodók és rajongók vidékről is Kardoskútra. Becslések szerint kicsi községünk lakóinak számát megdupláztuk, szerintem körülbelül kétezer ember szórakozott önfeledten a sportpályán felállított nagyszínpad előtt. Feszülten vártuk a sztárok megérkezését. Amikor Judy és Zsolti autója megállt a Kossuth utcán, Musztafa Imi bejelentésére nagy ováció és taps hallatszott. Utána igazi sztárkoncert következett a javából. A Groovehouse tagjainak közvetlenségét megérezhettük, hiszen a színpadra gyerekeket is felhívtak, akik együtt énekeltek, táncoltak velük. Természetesen rengeteget dedikáltak ők is, és a végén jóízűen vacsoráztak meg óvodánkban. Judy nagyon meglepődött és örült, hogy sokan eljöttek. Látva vendégszeretetünket a koncert után megsúgta, hogy bárkinél szívesen itt is aludtak volna Kardoskúton, ha másnap nem kellene nekik Romániába utazni egy újabb fellépésre. Egyáltalán nem siettek el, közvetlen baráti beszélgetésben töltöttük el a fellépés utáni órát. Megtudtam, hogy következő, 5. lemezük szeptemberben jelenik meg. Mindezek után igazi utcabálos hangulat uralkodott a sportpályán, ahol is DJ. Musztafa Imi zenéire nagyon sokan táncoltak éjjel fél 3-ig.

Szuper hangulatban sokféle program között töltöttük el a 2007-es Falunapot!
Jövőre ugyanitt – ugyanígy!

A pörköltfőzés jobban ment

Az Ízek Fesztiválja után egy héttel ismét alágyújtottunk a bográcsoknak! A Kardoskútiak 40 fős csoportja az I. Körösök-völgye Folklór Fesztiválra utazott el július első szombatján. A nap bővelkedett kulturális programokban és a résztvevő 15 település 16 főzőcsapata most marhapörköltet főzött a neves zsűri előtt. Már kora reggel elindultunk, hogy délre elkészítse a két kardoskúti főző – Hopka Ernő és Mórocz Lajos – a pörköltet. Teljesen más fortély szerint készültek a bográcsokban a finom falatok, s Tarhos központja hamarosan megtelt a ligetből felszálló illatokkal. Amíg a bográcsokban puhult a hús, addig nekiláttunk a településünket bemutató sátor-kiállítás összeállításának. A kardoskúti Fehértó képei, poszterei mellett a helyi kézművesség alkotásait is kiállítottuk. Ebéd után került sor az eredményhirdetésre. Csoportunk már előbb is véleményét nyilvánította az üres tányérokkal, hiszen jóízűen elfogyasztottuk a finomra sikerült bográcsosokat. A zsűri egyöntetűen az első díjat Mórocz Lajos pörköltjének ítélte, másik főzőnk Hopka Ernő a tiszteletbeli negyedik helyet kapta. Szép eredményeik a helyi pörköltfőző hagyományt dicsérik!

Fiatalok, idősebbek egyaránt jókedvűen érkeztünk haza e szép nap után.

További fotók IDE kattintva tekinthetőek meg.

Ízek Fesztiválja

Fotógaléria IDE kattintva érhető el.

Szép, könnyed nyárias időben vette kezdetét a Március 15. tér parkjában az Ízek Fesztiválja. Négy település – Csanádapáca, Gerendás, Tarhos és Kardoskút- képviseltette magát a fesztivál bográcsgulyásfőző versenyén illetve a fellépők is ezen településekről jöttek.

Már kora reggel megérkeztek a vidéki csapatok a művelődési ház udvarára, ahol hirtelen nagy lett a sürgés-forgás. Hamarosan kellemes illatok járták be a környéket. Amíg készült a sok bográcsban a gulyás, addig a megnyitóünnepséggel kezdetét vette a rendezvény a parkban. A megnyitó ünnepség keretében a köszöntőbeszédem után felolvastam Dobrev Klára, az Egészséges Településekért Alapítvány kuratóriumi elnökének a fesztiválra írt levelét, amelyben üdvözölte a községek résztvevőit és példaadónak nevezte összefogásunkat. A rendező települések nevében – mint a házigazda község polgármestere- Ramasz Imre nyitotta meg a fesztivált. A megnyitóünnepség után Orovecz Ildikó, az Orosházi Tisztiorvosi Szolgálat védőnője az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatban előadást tartott a hallgatóságnak. Ezután vette kezdetét a kulturális program, amely egészen délutánig tartott. Délre elkészültek a finom bográcsgulyások. Nem voltak könnyű helyzetben a zsűri tagjai, akik a települések képviseletében végigkóstolták a 7 benevezett csapat ízes főztjét. Egyéni pontozás után kialakult a sorrend: első helyezett lett Medovarszki Mátyás csapata Csanádapácáról, második helyen a Tarhosiak csapata végzett Fodréné István Mária vezetésével, a harmadik díjat Szász Róbert nyerte el csapatával, akik Gerendásról érkeztek.

Kora délutánig több mint százan igénybe vették az egészségügyi állapotfelmérést a kardoskúti Egészségház szakemberei segítségével.

A fesztivál vendégei a helyi méhészek – Somogyvári Zoltán és Bodrogi József- különböző fajta mézeiből is kóstolgathattak. A nap folyamán a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermében ételbemutató is várta az érdeklődőket. A helyi és környékbeli ételspecialitásokból, biotermékekből és készítményekből közös kiállítást rendezett a négy szervező település. Nagyon sokan megcsodálták és megkóstolták a finomságokat. Az ételek receptjei az ősz folyamán kiadásra kerülő közös kiadványunkban is olvashatóak lesznek, illetve a fesztiválról szóló képes beszámoló is helyet kap majd a települések bemutatkozó oldalai mellett.

Remek kikapcsolódásra adott alkalmat minden vendég számára ez a szép szombati nap.

Július 7-én Tarhosra látogatunk el a Kardoskútiakkat az I. Körös-völgyi Folklór Fesztiválra. Hamarosan találkozunk a most megismert barátainkkal!

Reméljük jövőre Csanádapácán rendezhetjük meg a következő Ízek Fesztiválját!

 

Kapcsolódó írások:

 

Dobrev Klára nélkül is az egészségmegőrzés jegyében szűrtek Kardoskúton
http://www.beol.hu [2007-06-30 17:46:44]

Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klárának a nevéhez fűződő Egészséges Településekért Alapítvány pályázatán nyert Csanádapáca, Gerendás, Kardoskút és Tarhos az ízek fesztiváljára pénzt. Kardoskútra várták Dobrev Klárát is szombaton, de ezúttal elmaradt az alapítvány alapítójának a látogatása.

A szervezők kedvét ez sem szegte, a kisközség főterén, az uniós játszótéren szűrték a lakosságot. A csanádapácai Mórocz Ildikó, a helyi Egészségterv koordinátora elárulta, váratlanul érte őket az érdeklődés, sorok álltak a vércukor mérésénél.
S miközben a felnőttek az egészségükért aggódtak, a színpadon az összefogásban jelesre vizsgázott települések sportos táncosai, népzenészei, karatésai léptek fel.

Az ízek fesztiválján hét bográcsban főtt a gulyás, a program végén eredményt is hirdettek, hogy kiknek a tüzén készült a legízletesebb eledel.
A csanádapácai Medovarszki Mátyás gárdája vívta ki az elsőséget, második lett Tarhos, harmadik pedig a gerendási Szász Róbert csapata.

cs.i.

Reggel óta rotyog a gulyás Kardoskúton
http://www.beol.hu [2007-06-30 10:34:13]

Ízek fesztiválja néven Kardoskút Csanádapáca, Gerendás és Tarhos települések részvételével közös gasztronómiai és kulturális rendezvény zajlik szombat reggel óta Kardoskúton. Az Egészséges Településekért Alapítványtól a négy település közösen nyert pályázat útján anyagi hozzájárulást, amelynek felhasználásával és kiegészítésével szervezték meg a kulturális programokkal színesített gasztronómiai rendezvényt. A településekről érkező együttesek, fellépő csoportok mind-mind nagy önzetlenségről tettek tanúságot, hiszen a közös együttlétért, kikapcsolódásért és szórakozásért jöttek el Kardoskútra. A nap folyamán több tánc -néptánc, moderntánc és aerobic-, illetve népzene és főként a fiataloknak szóló mai modern zene is hallható és látható. Az ízek fesztiváljának látványos része a főzőverseny. A négy településről benevezett 2-2 csapat reggel óta készíti specialitását (bográcsgulyás főzésében kell a versenyzőknek felcsillantani tudásukat).

cs.i.