További fotókért kérem kattintson a fenti képre. (Fotók: VNB, VP.
2025. június 9-én, hétfőn nyolcadik alkalommal indult útnak a Pünkösdi Zarándoklat Orosházáról, amely mára a térség egyik legfontosabb lelkitúra eseményévé vált. A rendezvényt a Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület szervezte, amely 2024-ben Orosháza városi kitüntetésben is részesült, elismerésként a közösségért végzett munkájáért.
A zarándoklat célja messze túlmutat a testi teljesítményen: ez az út belső, lelki útként is értelmezendő, amely során a résztvevők imádságban, elmélkedésben és közösségi élményben is részesülnek. „A kiránduló, a turista, a menekült is úton van, mégsem zarándokol. A szándék nagyon fontos. A lelkület teszi a zarándoklatot azzá, ami. Mi, keresztények útra kelünk, mert az imádság által, és a közös út tapasztalata által találkozni akarunk Jézus Krisztussal” – mondta korábban Tracsek Oszkár atya, s ez a gondolat idén is meghatározta az esemény szellemiségét.
A fő szervező, Viczián Zoltán elmondta, hogy a program az eddigi évek hagyományát követve zajlik. A zarándokok reggel hat órakor gyűltek össze az orosházi Jézus Szíve Plébániatemplomban, ahol Iványi László atya áldotta meg az útra kelőket. Ezt követően elindult a 28 kilométeres út, amelyet egyesek gyalog, mások kerékpárral tettek meg.
Az első megálló Kardoskút-Fecskéspart volt, ahol Varga Pál, Kardoskút polgármestere fogadta és köszöntötte a résztvevőket. A pihenő alatt Barna László, Kardoskút díszpolgára, aki egykor Fecskésparton tanult, megosztotta személyes emlékeit a helyszínről. Szavai sokakban ébresztettek nosztalgiát.
Innen a zarándokok a már megszokott vendégszeretettel várt Szabó tanyához indultak tovább, ahol a házigazdák az idén is finom falatokkal, gyomorerősítő nedűkkel és jó szóval fogadták őket. Ez a pihenő nem csupán fizikai feltöltődésre adott lehetőséget, hanem lelki megállásra is, ahol a közös beszélgetések során még szorosabbra fűződtek a kapcsolatok.
A következő állomás Kardoskút-Pusztaközpont volt, ahol a zarándoklat első résztávja véget ért. Itt, a temető első világháborús emlékművénél egy kulturális megemlékezés következett: korabeli katonalevelekből felolvasott részletek idézték meg az akkori idők fájdalmát és hősiességét. A mécsesgyújtás után egy nóta zárta a szertartást, amely egyszerre volt tisztelgés és útravaló a további szakaszra.
Kardoskút utolsó állomása az egykori Baraczkosi Emlékmű volt, ahol már hagyomány, hogy Simon Jani bácsi anekdotákkal és nótáival búcsúztatja a zarándokokat. Jani bácsi szívből jövő történetei és dalai mindig különleges hangulatot teremtenek.
A zarándoklat ezután tovább folytatódott, de nem csupán földrajzilag: a résztvevők lelki útja is haladt tovább, egyre mélyebbre vezetve őket a hit, az emlékezés és az összetartozás ösvényein.
A Pünkösdi Zarándoklat nem csupán vallási esemény, hanem élő közösségi hagyomány is, amely évről évre újra megszólítja azokat, akik keresik a lelki elmélyülést és a személyes kapcsolatot Istennel. A szervezők célja, hogy ez az értékes kezdeményezés a jövőben is folytatódjon, és még több ember számára nyújtson lehetőséget arra, hogy útra keljen – kívül és belül egyaránt.