Erős a kötődése szülőhelyéhez, amerre jár, jó szívvel emlegeti Kardoskutat. Verasztó Lajos elsőként vehette át a település díszpolgári címét.
Ki lehet az az ember, akit meghatottan, őszinte barátsággal köszöntött Törőcsik Mari színművész? S ki az a kardoskúti pusztából elszármazott, akiről a szeretet nyelvén beszélt videó üzenetben Rúzsa Magdi énekes? Mindkét hölgy ugyanannak a remek embernek gratulált vasárnap este: Kardoskút első díszpolgárának, Verasztó Lajosnak, aki önzetlen lokálpatrióta, akit a mindennapok a fővároshoz kötnek, de a nagy család, a gyökerek és a szülőhelyhez való erős kötődés gyakran hazaszólít Kardoskútra, a pusztába, a tanyavilágba, ahonnan elindult fiatalként.
A kardoskútiak ezen a hétvégén ünnepelték meg először településük önállóvá válását. Az emlékünnepség megható pillanatoktól se volt mentes. Az óvodások arattak nagy sikert, Koszorús Oszkár helytörténész lepte meg a népes hallgatóságot olyan kordokumentumokból hozott információkkal, amelyekre rá is csodálkoztak még azok is, akik jól ismerik településük történetét.
Elhangzott, hogy az 1949-es évben a tanyasi tanács dolgozta ki az önállósulási tervet, Kardoskút községgé szervezését. Áprilisban a belügyminiszter kinyilvánította: Kardoskút önálló község. 1950 februárjában tartottak elöljáróság-választó ülést. Akkoriban 2700 lakossal, 114 belterületi ingatlannal rendelkezett a település. Azóta majd 70 év telt el…
– Ez a nap arra is alkalmas, hogy mi, kardoskútiak a hovatartozásunkat ünnepeljük – tette hozzá Lengyel György polgármester, felvezetve ezzel azt a fotókiállítást, ami a puszta és a kardoskúti emberek életéről szól Csordás Gábornak köszönhetően.
Az önállóvá válás emlékünnepén adtak első alkalommal díszpolgári elismerést helyi kezdeményezésre. A testület döntését kihirdették vasárnap: Verasztó Lajos Kardoskút első díszpolgára, aki a Dover Nyelvi Centrum megalapítója (Dohár Péter, Hencsei Kálmán társaként). Az iskola nevét Dohár Péter és Verasztó Lajos nevének összevonásából kapta. A díszpolgár méltatásában elhangzott, a Verasztó családban 6 gyermeket neveltek, Lajos sikeresen felvételizett a Színművészeti Főiskolára, majd az ELTE angol-magyar szakán diplomázott. 1971 óta foglalkozik nyelvtanítással és oktatásszervezéssel.
Cs. I.
forrás: BEOL
