Éremgyűjtő Klub indult

Október 24-én délután Verasztó Ferenc tartott baráti hangulatú ismerkedést a pénz kialakulásának történetéről. A délután folyamán a  numizmatika világába kalauzolt el minket érdeklődőket. Amit szóban megismertünk, s könyvekben átnéztünk, azt a beszélgetés végén Feri bácsi meg is mutatta nekünk. Elcsodálkoztunk, hogy milyen szép gyűjteménnyel rendelkezik a Kardoskútról elszármazott gyűjtő. Nagy beleéléssel mesélt nekünk azokról az évekről, amikor még nem igazán lehetett valakinek ilyen hobbija, ha szabad ezt a kifejezést az ő esetében használni. Ő is egyszerűen kezdte a gyűjtést. Mindig azt hangoztatja, hogy csak a szomszédba kell menni vagy a régi szekrényfiókok alját megnézni, hogy találjunk egy kis kincset. Sokszor nagyon ritka példányok kerülnek így elő váratlanul. A szerencse is hozzásegítheti az embert ahhoz, hogy a keresett érme egyszer csak a lába előtt heverjen. Így lelt Feri bácsi is régebben egy várva-várt fémpénzre, ami éppen a sorozatából hiányzott. Csak nyitott szemmel kell járnunk! Természetesen a nagy gyűjtők már börzékre járnak. Feri bácsi is tagja a Magyar Éremgyűjtők Országos Egyesületének. Legközelebb novemberben utazik fel Budapestre, ahol kisebb-nagyobb üzletek is köttetnek. És hogy már e sorok írója is egy kicsit dicsekedjen, éppen ma jutottam hozzá egy különleges papír emlékpénzhez a Kardoskúti Postán. Az 1956-os Forradalom emlékére – talán 5.000 példányban- kiadott 500 Ft-os birtokosa lettem. Legközelebb már erről az emlékpénzről és a sorozat többi tagjáról is megkérdezhetjük Feri bácsit. A következő találkozónk november 17-én lesz fél négytől a művelődési házban.

Pillanatkép a Kézműves Kör foglalkozásáról

A csoport keddi foglalkozásán csuhéból készítettünk babákat. Mindenki örömmel készítette el a sajátját. Az őszi szünet első napjaiban is szorgoskodni fogunk, hiszen beneveztünk egy játékkészítő pályázatra. Erre készítik el a gyerekek természetes anyagok felhasználásával a pályamunkánkat. A gyerekekkel közösen október 31-én 17 órára várjuk a művelődési házba az alkotni vágyókat egy tök jó bulira! A Haloween tökmécseseket egyéni fantázia után bárki ügyesen el tudja készíteni! Meglepetéssel is készülünk!

Erdei iskolában jártunk

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A kardoskúti diákok közel tíz éve járják a Gyula-városerdei erdőt.  Az idén is sikerült az 5-6. osztályosok teljes létszámával erdei iskolai programot megvalósítani. Öt napot eltölteni az erdőben, megismerni az ott élő növényeket, állatokat, az erdészek munkáját nagy élmény Olyannyira nagy, hogy többen nem is akartak hazajönni. Ekkor érzi azt a szervező, hogy volt értelme a munkájának. Szeretni és otthon érezni magunkat csak abban a környezetben tudjuk, amelyiket ismerünk. A városerdei öt nap a természet apró szépségeit, titokzatos világát, természeti jelenségeit mutatta meg tanulóinknak. Egy kis lépést tettünk szűkebb hazánk értékeinek megismerése felé. A Dalerd Rt. gyula-városerdei Tájékoztatási Központjának munkatársai a megszokott színvonalon, gyerekekhez szólóan, türelmesen foglalkoztak velünk. Én is örömmel tapasztaltam, hogy minden alkalommal az előzetesen megbeszéltek szerint érkeztek, illetve vártak a gyerekek a következő programra. Ahogy telt az idő, úgy találták fel magukat egyre jobban. Ezt példázza az is, hogy a tájékozódási futóversenyen az összes csapat hibátlanul teljesített. Az egy napra érkező békéscsabai gyerekek nevelője is elismerően szólt a kardoskúti gyerekek összetartásáról, viselkedéséről, udvarias magatartásáról. A tapasztaltakat összegezve megállapítható, hogy nem volt fölösleges az iskolai, a szülői áldozatvállalás: tartalmas, hasznos, élmény gazdag öt napra fogunk sokáig emlékezni.

Rendhagyó ünnepi megemlékezés

Múlt, ami elmúlt? Egy nép, amely elhullt? Hol volt, hol nem volt… Se élő, se holt. Elfelejtetted a Tettet? Amikor a semmiből sok ember Valamit teremtett. Sokáig nem is lehetett hallani, hogy mi volt ez a Valami. Hogy Valami volt: s ez a szabadság. És hogy’ futott előle a Gazság! Pattant a ránk szorított bilincs, amikor utcára lépett a sok Nevenincs. A sokat emlegetett Nép. Aki látta, felejthetetlen a kép: ahogy ott vonult, ahogy a Veres Csillag az utcára hullt. Ahogy dőlt a Szobor, s még dőltében is ölt. Ahogy egy nép ellen fordult a Gyilkos tőre, s aki addig nem hitte: láthatta, hogy gyilkosa is ő, nem csak őre. Azt hitted, véget ért a rabság, s hogy elérkezik végre a Szabadság? És hogy mert szabad vagy, a jövődet is visszaadják? A csillag lehullt, a Nap ragyog. Azt hitted, kis magyar, hogy elnézik neked a Nagyok?! Nem kértél sokat, csak az életed, s balgán azt hitted, hogy ellenértéknek beszámíthatják talán a véredet. Vér-vár. Vér-vád. Vér- ver. Aléltan elhever. A puszta föld. Ököl. Szorít, elernyed. Földedbe bevernek, mint jelzőkarót. Élethosszig fizetheted ezt az adót! Jön a defterdár, s tőle megtudod: néhány szép napért mennyi az ár. Mi volt az életed? Hiába kérdezed… Ahogy a helyed nézed népeknek sorában, légy büszke arra: ha csak kicsiny kokárda vagy Világnak gomblyukában.

Ez valami más volt. Valami új. Rendhagyó ünnepi műsorral köszöntöttük az 50 éves évfordulóját ünneplő forradalmat. Gombkötő Csabáné  tanár, önkormányzati képviselő nyitotta meg az ünnepséget, visszaemlékezve 1956-os emlékeire. Ezt követően az általános iskolások műsorát tekinthette meg a népes számú közönség, korabeli fotókból összeállított filmvetítés kíséretében. A színpad előtt égő mécsesek meleg ünnepi hangulatot teremtettek a művelődési ház nagytermébe. Ramasz Imre ünnepi beszéde után kivonultunk a hősök emlékművéhez, ahol koszorúzás zárta az emlékezés óráját.

A megyéből 1350-en voltunk

Békéscsabára kapott meghívást október 20-ára a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub. Az Idősek Világnapja alkalmából a Városi Sportcsarnokban tartott rendezvényen a kardoskúti idősek egy csoportja is képviseltette magát. A Megyei Nyugdíjas Szövetség a X. Kolbászfesztivállal egybekötve tartotta saját rendezvényét. Mielőtt az ünnepség helyszínére bejutottunk volna, egy igazi disznóvágás részesei is lehettünk. A mára már szokványossá vált gázos perzselést néztük meg a Sportcsarnok tövében. Ezután a kissé hosszúra sikeredett ünnepi köszöntők következtek, majd kulturális műsorral kedveskedtek a szervezők a megjelenteknek. Magyar nóta csokrokat, tárogatójátékot hallgattunk meg, s akinek kedve volt be is kapcsolódhatott az éneklésbe. A kötött program után szabadidőnket a Kolbászfesztivál standjai és a kirakodóvásár sátrasai között töltöttük. A híres csabai kolbász sokunk táskájába is belekerült, hogy az otthoniak se maradjanak le a jóból. Az ebédünk is természetesen a fesztiválon készült hurka és kolbász volt. Visszaindulásunk előtt kezdte el térzenéjét az Orosházi Fúvószenekari Egyesület. Maradandó szép élményekkel és apró ajándékokkal tértünk haza.

Cirkuszi előadás

A Citadella Cirkusz tagjai mókás és érdekes mutatványokkal szórakoztatták péntek délután a Móra Ferenc Művelődési Házba látogatókat. A gyerekek és kísérőik maguk is meglepődtek, amikor a nézők közül kerültek ki a varázslatok szereplői. Hangos kacajok kísérték a legifjabb bűvésznövendékek produkcióit. Lányok, fiúk egyaránt részesei voltak a színpadi mutatványoknak. Láttunk hagyományos cirkuszi elemeket is a műsorban, de különlegesnek mondható zeneszámokat is, mint a felfüggesztett csörgőkből készült speciális hangszert vagy a vonóval megszólaltatott fémlapot. Mindenki csodálattal és ámulattal figyelte az előadást. A kisebbek hangos nevetéssel, a nagyobbak vastapssal jutalmazták az előadókat.

Elindult a Kézműves Kör

A Kézműves Szakkör megkezdte foglalkozásait a művelődési házban. Az első alkalmon 11 gyermek vett részt. A kisebbek szülői kísérettel jöttek, de a gyöngyfűzést már maguk lesték el Andrékó Pálné Katika nénitől. A felszabadult, könnyed légkörben hamar elröppent az idő, s az 1 óra alatt minden gyermek kezére elkészült az egyedi karkötő. Mindenki várja már a következő közös találkozást!

Tomi és Gabi szórakoztatta a gyerekeket

Gyermekkacajok harsantak fel a Móra Ferenc Művelődési Házban október 13-án délelőtt. Az ovisok és az alsó tagozatos iskolások izgatottan várták a Léghajó Színház két színészét. Száraz Nagy Tamás és Szenti Gabriella nagyon színvonalas műsorral ajándékozta meg a kardoskúti gyerekeket. Érdekesen, a mai korra „átültetve” hallhattuk és élvezhettük a népmeséből már ismert „Kismalac és a farkas” történetét. Nem szokványos előadás részesei lehettünk, hiszen Tomi és Gabi a gyerekeket is bevonták a történetbe: Farkas Ferdinánd szövetségeseket keresett a gyerekek személyében, hogy könnyebben bejuthasson a kismalac házikójába. Közben még játékos formában a számolás és az illemtan sem maradt el, így az önfeledt szórakozás közben játékosan tanultak is a gyerekek. Nagyon szép délelőttöt varázsoltak a gyerekeknek!

Vendégünk: Léna

Léna éppen 1 hónapja kerekezett vissza 10905 km-es európai körútjáról. 18 országba kalauzolt el minket három és fél órás beszámolóján 2006. október 4-én, a Móra Ferenc Művelődési Házban. A 125 nap eseményeinek csak egy kisebb töredékét ismerhettük meg ezen az estén. Legutóbbi útja is rengeteg élménnyel, benyomással gazdagította az utazót. Előadására a vágatlan, 11 órás filmanyagát hozta, ebből csemegézett nekünk. Élménybeszámolója alatt csak úgy peregtek a filmkockák! Lénárt Feri most tervezi a filmanyag összevágását, illetve egy útikönyv megírását kezdi el hamarosan. További terveiről is beszélt, ami már nem egyedi vállalkozás lenne. Mongóliába illetve Pekingbe szeretne két keréken eljutni, azonban ide már egy társsal indulna. Szerencsés vállalkozást és kitartást kívánunk neki!

Az idősek világnapját ünnepeltük

Október 3-án vacsorás összejövetelt tartott a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub. Az Idősek Világnapja alkalmából tartott rendezvényünkön a kialakult szokás alapján köszöntöttük az idén évfordulós szülinapos tagjainkat. Nagyon örültünk, hogy személyesen is eljött Gombkötő Mihályné, Margitka néni, akit 80. születésnapjához közeledve felköszönthettük, és mihamarabbi gyógyulást kívánhattunk neki. A klubtagok közül a Csáki házaspár is ünnepelt, hiszen Sándor bácsi az idén 70 éves, Erzsike néni pedig 65 éves. Ajándéktárggyal köszöntöttük a fiatalabbakat is, Zsigovics Imréné Erzsike nénit és húgát, Bíró Dávidné Ilonkát. Az Idősek Világnapját nem csupán helyben fogjuk megünnepelni, mivel hamarosan két megyei rendezvényre is ellátogatunk. Október 12-én, Vésztőn, a helyi művelődési házban tartandó megemlékezésre látogat el a klub képviseletében egy 5 fős kiscsoport. Október 20-án a Megyei Nyugdíjas Egyesület által rendezett nagyszabású ünnepség részesei lehetünk Békéscsabán, a Városi Sportcsarnokban. Reméljük ezen alkalmak is lehetőséget adnak más nyugdíjas csoportokkal való megismerkedésre, s a közös kulturális rendezvények pedig mindannyiunk örömére szolgálnak majd.

Külön busszal a játszóterünkre

Az indián nyárnak köszönhetően több környékbeli óvoda döntött úgy, elhozza a gyermekeket a mi játszóterünkre, hogy a jó levegőn szaladgálva, az uniós normáknak is megfelelő játékeszközökön szórakozhassanak a kicsik. Sajnos még mindig kuriózumnak számít a környéken az ilyen kialakítású játszótér.

Önkormányzati választások eredményei

Ramasz Imre László polgármester
329 szavazat

Testületi tagok:
Gombkötő Lajos István
Verasztóné Szabó Irén
Pusztai Ádám Sándor
Gombkötõ Csaba Lászlóné
Mórocz Lajos Zoltán
Lengyel Györgyné
Kulima István Ferenc

 

Útfelújítások

Amint befejeződtek a kerékpárút felújítási munkálatai, rögtön nekiláttak négy utca –  Liget sor, Ady sor, Muskátli sor, Arany János utca – aszfaltozásához. A friss, vastag aszfaltréteg – elméletileg- 20 évre jelent megoldást az utak minőségének megőrzésében. Három utcát pályázati pénzből, míg az Arany János utcát és a kerékpárutat saját anyagi forrásból fedezi az önkormányzat. Ha minden a tervek szerint halad, jövőre talán ismét 3-4 utca (Rózsa utca, József Attila utca, Rákóczi sor) igencsak megviselt burkolatai kerülhetnek felújításra. Az időjárás is kedvez az aszfaltozási munkálatoknak, hiszen jó iramban tudnak dolgozni a gépek, így biztosítva a megfelelő minőséget.

Munkácsy kiállításon jártunk

Péntek délután Kardoskút minden korosztályát képviseltetve indultunk el egy szép kiállítási élmény reményében Békéscsabára. A 20 fős csoport tagjai nem csalódtak, hiszen páratlan és ebben a formájában megismételhetetlen időszaki kiállítás látható a megyeszékhelyen. Első utunk a Munkácsy Mihály Emlékházba vezetett, ahol a nagyon színvonalas és tartalmas tárlatvezetés során megismerhettük a világhírű magyar festőművész családjának történetét, festői korszakainak állomásait, s természetesen gyönyörködhettünk a mester képeiben a kiállított családi bútorzatok között. Az emlékház történetéről megtudtuk, hogy a mester születésének 150. évfordulójára, 1994-ben nyílt meg a nyolcszobás udvarház. Az 1840-es években épült klasszicista épület méltó hely az állandó kiállítás bemutatására. Munkácsy édesanyjának a testvére, Reök Sarolta volt a ház építtetője, Steiner Jakab felesége. Náluk élt Munkácsy húga, miután árván maradtak. Munkácsy 8 évesen került Miskolcról Békéscsabára, anyja öccséhez, Reök Istvánhoz. Ő egyedül élt, a kisfiú Munkácsyt ő tanítgatta otthon, aki játszani ide, a mostani emlékház épületébe járt Steinerékhez. Miután híres festő lett belőle többször is visszatért Békéscsabára, s a város díszpolgára lett. Halála után először itt neveztek el utcát róla és a világon egyedül itt tisztelegnek emlékházzal életműve előtt. Igen sokat időztünk az emlékházban, ahol a kedves tárlatvezetőnk instrukciói alapján jól felkészültünk a „nagy kiállítás” megtekintésére. Közeledve a Munkácsy Mihály Múzeum bejáratához láttuk, nem csak a mi csoportunk kíváncsi a híres alkotásokra. Rövid várakozás után bejutottunk a csodálatos termekbe. Nagyon szépen összeválogatták a rendezők a kiállítási anyagot. Pákh Imre Amerikában élő magángyűjtő tulajdonából 29 festményt láthattunk itt. A világon a mester képeiből ő rendelkezik a legnagyobb számú magángyűjteménnyel. A tárlatra kiállítási anyagot kapott a múzeum más gyűjteményekből is, az Arad Megyei Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériától, a Móra Ferenc Múzeumból. Csodálattal néztük ezeket a Magyarországon is ritkaságnak számító alkotásokat, hiszen az itt lévő festmények talán nem is biztos, hogy Magyarországon valamikor is újra együtt láthatóak lesznek. Kár lett volna elmulasztani ezt a kiállítást! A múzeumban még megtekintettük a megyénk népi hagyományát bemutató kiállítást is. Az idősebbek örömmel emlékeztek vissza a fiatal korukat megidéző használati tárgyakra, eszközökre és a szép népviseletre, amiket mi is, fiatalabbak érdeklődve néztünk. Békéscsabai kirándulásunk befejezéseként még egy rövid pihenőre elballagtunk az Andrássy útra. A sétálóutcán beszélgetéssel, vacsorával töltöttük el az időnket. Szép képzőművészeti élményekkel gazdagodva tértünk vissza Kardoskútra!

Ismét kisütöttük

A Pünkösdi zsírégetés folytatásaként került megrendezésre a szombat esti szalonnasütés a Művelődési Ház udvarán. A Fehértó napja levezetéseként is felfoghatjuk a programot. Szerencsére mellénk állt az időjárás, nagyon jó időt sikerült kifognunk. A sütés több „hullámban” zajlott. Az elsők már 17: 00-körül elkezdték sütni a különböző technikákkal bevagdosott, feldíszített szalonnájukat, több-kevesebb sikerrel. Ahogy az elsők jóllakottan távoztak, helyük nem maradt üresen. Ugyanis jöttek folyamatosan az emberek. Volt, aki csak nézőnek állt be, volt aki a zsíros kenyérért jött. A parázs hangulatos fénye mellett jókat beszélgettünk, fel elevenítve az elmúlt nyár történéseit. Remélhetőleg még az idén egyszer összejön a csapat – ha az idő is engedi-, és újra kisütünk valamit!