Ami a Hírmondóból kimaradt – Mea culpa

Van az úgy, hogy az ember érzi, hogy még valami elmaradt. De mi? Az érzés megvan, csak az emlékezet hagy cserben a sok gondolat között. A Hírmondó újságban köszönetet mondtam sokaknak az óvoda és a gyermekek segítéséért, támogatásáért, ám a legnagyobb igyekezet mellett is soká jutott eszembe, kiket hagytam ki mégis, s szólni már késő volt.

Nem várok a következő Hírmondó megjelenéséig, ezért ezúton szeretném még a hálámat kifejezni Szük Tibornak és segítségeinek, Szük Tamásnak (a Papának) és Csöntör Csabának (a jóbarátnak), hogy észrevették és önzetlenül – a szabadidejüket nem sajnálva – lefestették az óvoda udvarán a sok kis gyerekláb alatt bizony erősen megkopott mászókát. J

Szabó Lászlónak, mert amikor hirtelen kellett segítség a nyári felújítási munkálatok idején (hogy minden elkészüljön, mire a gyerekek érkeznek), sok egyéb dolga mellett áldozatosan időt szakított az óvodára, megoldást találva az adódott problémára. Köszönjük kollégájának, Dunai Norbertnek is a gyors, precíz munkát.

Kissé megnyugodott lélekkel, de annál nagyobb bizakodással és szeretettel kívánok Mindenkinek Áldott, békés Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt!

Patócs Éva

Megszakítás